Benedek Gyula: Öcsöd nagyközség oklevelei és fontosabb iratai 1297-1738(Documentatio Historica 6., 2001)
41. Bethlenfalvi Thurzó György nádor utasítása a leleszi konvent részére, hogy iktassa be Öcsöd teljes falubirtokot Rhédey Istvánnak, Pálnak, Lászlónak, Péternek és Jánosnak új adományozás címén (1612. július 1.)
a mondott atyjuk és az örökbe adás törvényes időpontjától a török zsarnokság következtében úgyahogy maguk is benne maradtak és jóllehet most is benne vannak. 3 Ezenkívül [állították], hogy elégséges levelük és írásos bizonyítékaik voltak, de azokat az elmúlt zavaros időkben, a mondott egri erősség szerencsétlen eleste miatt elveszítették illetve elhagyták - továbbá a szóban forgó királyi fenség összes és teljes jogát, ha ilyeneket bírna a jelzett Békés vármegyében lévő, előbb érintett, pusztán álló Öcsöd falubirtok egészében vagy ha ilyent más akármiképpen bírna vagy ugyanaz a jog bármiféle perből, törvényes megtámadásból, ürügyből, netán kikötésből kifolyólag őfelségéhez tartozna, együtt az összes hasznával, valamennyi tartozékával az említett Rhédey Istvánnak, Pálnak, Lászlónak, Péternek és Jánosnak, továbbá valamennyi örökösüknek és maradékiknak a saját nádori helytartói határozatunk alapján - amelyet is ebben a tekintetben teljes joggal gyakorolunk - (ha és amennyiben valamely egyházhoz vagy az őfelsége valamely várához nem tartozik) adtuk, ajándékoztuk és juttattuk új adomány címén, továbbá akarjuk ugyanokét ugyanazon Öcsödnek és az ugyanabban bírt királyi jognak a birtokjogába a királyi [emberünk] és a konventi emberetek által bevezettetni. Ezért titeket ezen levél rendén ösztönözünk és megkeresünk, valamint nemkülönben meghagyjuk, továbbá parancsoljuk nektek, miszerint a jelenlegi [levelet] megkapván küldjetek embert a közhitelű konventi bizony ságtokként. Akinek a jelenlétben a nemzetes és nemes urak: Vad Mihály vagy Borsos Miklós vagy Kis [Kys] Péter, netán Kis György avagy Ölvedi Békési [Bekessy de Eolwed] István, akár Vad János, netán Ölvedi Nagy László, vagy Csuth [Chwtth] Ferenc, avagy Domány [Doman] Péter és Benedek, vagy Békés Bálint mások jelenlétében [mint] királyi ember általunk jelesen arra esetre kirendelve az előbb mondott Öcsöd falubirtok helyszínére - ha az a török zsarnokságtól való félelem tekintetében alkalmas lesz. Más esetben pedig az alispánnal és szolgabírákkal bíró szomszédos és biztonságos helyre (ha ugyan azok működnek és a dolgok közös adminisztrációjára jogosítottak) 8 . Ilyenek pedig nem lévén legalább annak az [Öcsöd] falubirtoknak az oda törvényesen összehívott és megjelent szomszédaival és határosaival megérkezve, vezesse be a szóban forgó Rhédey Istvánt, Pált, Lászlót, Pétert és Jánost ugyanazon Öcsöd falubirtok és a mondott királyi joga birtokjogába, továbbá ugyanő iktassa be ugyanazt ugyanazoknak, ugyancsak valamennyi örökösüknek és maradékaiknak, azok összes hasznával, valamennyi tartozékával az előrebocsátott királyi adományozásunk, valamint a királyi jog jogcímén azoknak, az őket megillető örökjogon való birtoklásra, ha nem lesz ellentmondás. Ha pedig lesznek ellentmondók, úgy idézze azokat a királyi kúriánkba - ugyanis a személyes jelenléti bíróságunk elé - az ilyesféle idézés tizenötödik napjára ugyanazok ellentmondásának az okát tisztázandó a szóban forgó Rhédey István, Pál, László, Péter és János ellenében. És ezután az ilyesfajta bevezetés és beiktatás rendjét - együtt az ellentmondók, az idézettek, az alispán és a szolgabírák, továbbá a szomszédok és a határosok neveivel, 5 Vagyis birtokolták az adományozás előtt is. 6 Eger 1596. október 13-án jutott török kézre. A Rhédeyek nyilván ennek következtében veszítették el az Öcsöd adományozását igazoló - 1580. március 18-án kelt - iratot. 7 Sajnos az adományozó iratot nem találtuk meg. 8 Ilyen tekintetben Szabolcs vagy Bihar vármegyék valamely települése jöhetett szóba. Nem tudjuk azonban, hogy volt-e felhatalmazásuk a nem létező Békés vármegye tiszti kara feladatának az ellátására. 99
