Muhoray György: A Makfalvi Dósa nemzetség Jászsági ágának válogatott levelezése és fontosabb iratai 2. 1919-1999 (Documentatio Historica 5., 2001)

Dokumentumok 421-945.

közelről elhozza egyik vagy másikuk, nagyon jó kifőző, 6 f. egy adag. 2őt hoznak és vacsorához is marad, mihöz járul a nagy csemegeüzletből felvágott, disznósajt, torma, tepertő, sonka szeletek, túró sajt és finom alma, vagy egyéb csemege. A reggeli beszerzés nagy veszteség munkájukhoz állni a tömegben órákig és a főzés órákat venne igénybe. Az asztalnál a hallban dr. Lehoczkay Zoltán nyűg. miniszteri osztálytanácsos kedves, kedélyes férfiú ő is onnan hozatja ebédjét és este is velünk vacsorázik. Drága (dr. Saffáry) Jánoskám is szerette. Szomorú évek szívem sebeit nem enyhítik, naponta megsiratom egyetlen drága kincsemet, most is hullanak könnyeim, olyan árvának érzem magamat nélküle. Nagyon vágyik szivem a Ti látástokra, aranyosom. Talán a nyáron, ha időd lesz, eljösz (özv. Tóth Pálné Dósa) Belluskáékkal, vagy (ydsz^Berényben, ^Jű^Apáthin találkozhatnánk végre. (Özv. Mikes Lászlóné Tóth) Margitka volt itt a nyáron, mintha nem is ő volna, olyan jól néz ki. Jó Isten kegyelme legyen Veled, drága Magdykám. Vigyázz az egészségedre! (Özv. Dósa Kálmánná Szalay) Horczykával és (özv. Tóth Pálné Dósa) Belluskáékkal és (Eördögh) Iluskával együtt sok szeretettel ölel, csókol Borbála nénitek B(uda)ipest 962. II. 16. Nagyon jól esett lelkemnek, hogy Veled, Magdykám, elbeszélgettem. Pá, csókollak sokszor. (180x270 mm méretű levélpapír, borítékja hiányzik, tintával írt szöveg - Saját irattáramban.) 843. 1962. március 3. Balatonfüred. P. Nagy Sándor (*1883-fl978) levele Dósa Klárának (*1889-fl982) Kocsérra Balatonfüred, 1962. III. 3. Drága Klári! Az utóbbi időben gyakran vagy eszemben. Ma viszont Mádym keresgélve régi lapjai között, azt mondja: „Nini, Dósáék villája". Ez lökést adott írási készülődésemnek és azonnal papírt vettem elő, hogy megtudakoljam, hogyan és miként vagy, és megkérjelek, felelj, ha majd ráérsz és tájékoztass mindazokról, kik valamikor oly közel álltak hozzánk Kedveseink közül. Nálunk megszüntették a termelői borkiméréseket, így megszűnt az a sűrű idegenforgalom, mely még Kocsérról, (Nagy)Kőrösről is bevezetett hozzánk ismerőst, ismeretlent, így már 3 éve nem tudtam senkit megkérdezni, hogy miképen vagy? Magunkról? Madymmel élünk csendben, legfeljebb 1 vagy kétszer megyünk fel Pestre, mert pénzkérdés is, és elfoglaltságunk sem enged. Van egy szobánk mellékhelyiségekkel az általunk épített „Liliom" vendéglő épületben, melyet utólagosan most harmadéve államosítottak. Eltekintve egy kihevert inü(uenzá).-tói, melybe mindketten beleestünk, az öregségnél komolyabb bajunk nincs. Ez sajnos „állapot" - melynek csak végleges vége lesz - tőlünk független időben. Legnagyobb panaszom, hogy látásom erősen romlik érelmeszesedés következtében. Égbekiáltó panaszunk nincs, mert jól fűtött szobánk 671