Muhoray György: A Makfalvi Dósa nemzetség Jászsági ágának válogatott levelezése és fontosabb iratai 2. 1919-1999 (Documentatio Historica 5., 2001)

Dokumentumok 421-945.

831. 1960. június 18. Orgovány. Özv. Tóth Pálné Dósa Gabriella (*1883-tl966) levelezőlapja Dósa Klárának (*1889-fl982) Kocsérra Feladó: Tóth Pálné Orgovány 237. Dósa Klára Ko c s é r Szabadság út 26. Org(ovány). 1960. jun. 18. Drága Magikám! (Özv. Mikes Lászlóné Tóth) M(argitka). szerencsésen hazaért az új vonattal, igazán nagyon alkalmas nekünk. Mondta, h(ogy). a nagy állomáson váltatok el és h(ogy). akkor is fájt a lábacskád. Átadta a sok finom cukrot, amit küldtél, nagyon köszönöm, csak azt sajnálom, h(ogy). annyit költöttéi reá. Mindennap megettünk egyet, holnap, vasárnap költjük el az utolsót, egyik jobb volt, mint a másik. Reméljük, Te is szerencsésen hazaértél, azóta kipihenhetted az út fáradalmait és a lábad sem fáj. Mi azóta bekötöztük a szőlőt, ma este fejeztük be, teljesen magunk erejéből. Szerdán akartam már Neked írni, hogy (özv. Mikes Lászlóné Tóth) M(argit­ká). csütörtökön bevihesse, de a piaci előkészület és egyebek olyan későn ért véget, h(ogy). már nem birtam írni; azóta meg nem volt alkalom beküldeni; (Eördögh) Iluska levele is csütörtökön ért ide, most küldjük. Most pedig köszönöm még egyszer azt a sok mindent, amit rövid ittléted alatt nekünk csináltál, még felsorolni is sok volna e la­pon, mindenről Téged emlegetni; a ruhákon kívül a sok hársfavirágot, amit szedtél, a párnát, mikor helyére teszem, mindig gyönyörködöm benne és áldunk a szőnyeg­javításért is. Mindezektől eltekintve, h(ogy). milyen jó volt, mikor itt voltál, M(ar­gitká).\al együtt miM(iószor). cs(ókol). n(agyon). sz(erető). t(estvéred). G(abriella). (105x145 mm méretű postai levelezőlap, tintával írt szöveg-Saját irattáramban.) 832. 1960. augusztus 11. Budapest. Özv. dr. Saffáry Kálmánná Dósa Borbála (*1872-fl965) levele Dósa Klárának (*1889-f 1982) Kocsérra Dicsértessék), a J(ézus). Ks(isztus).\ Drága Klárikám! Ismét itt vagyok Néked melletted, hogy szép névünnepeden szívem ölelve meleg jókívána-taival a Mindenható Úristen áldását kérjem Terád. Gyógyítson meg az ő ke­gyelme, ne engedje, hogy szenvedj, és éltessen sokáig boldog megelégedésben. Végtelenül örültem drága soraidnak, melyet többször elolvastam. Úgyszólván általános az emberek panasza. Nagy világátalakulásban élünk. Hiányzik a „Béke", 663

Next

/
Oldalképek
Tartalom