Muhoray György: A Makfalvi Dósa nemzetség Jászsági ágának válogatott levelezése és fontosabb iratai 2. 1919-1999 (Documentatio Historica 5., 2001)

Dokumentumok 421-945.

617. 1944. április 13. Nagykőrös. A nagykőrösi járásbíróság végzése Dósa Kálmán (*1876-fl943) hagyatéka tárgyában A nagykőrösi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. 3012/1944 tk. sz. 11.89/1944 Végzés. A telekkönyvi hatóság a budapesti központi kir. járásbíróságnak Pk. II. 563.901/3.-1944 számú jogerős hagyatékátadó végzése alapján elrendeli, hogy a telekkönyvi iroda a kocséri 98, 99, 804, 964, 1815, 2016 számú betétekben A. II. 1-2, I. 1, A. 1.1-23, II. 1-6 + 1-2 A. 1.1-3 1-2, A. I. 1-2. A. I. 1-3, A. I. 1-4 sorsz. 182-183, 1807, 1571/2, 1575/2, 1581/6, 1582/2, 1581/3, 13/2, 13/3, 1808-1810, 1845/1, 1846/1,2229-2230,2231/1,2232/1,2233, 1557/2, 1558/15, 1559//3, 1560hrszámok alatt foglalt Dósa Kálmán (nős Szalay Hortenziával) nevén álló ingatlanokra és illetőségekre a tulajdonjogot öröklés jogcímén özv. Tóth Pálné Dósa Gabriella, Dósa Klára és Muhoray György javára 1/3-1/3-ad arányban, özvegyi haszonélvezeti jogot pedig özv. Dósa Kálmánné Szalay Hortenzia javára kebelezze be. Végül a tévedésből ideküldött illetékkiszabási iratokat a Budapesti központi járásbíróságnak visszaküldeni rendeli. Nagykőrös, 1944. évi április hó 13. dr. Horváth sk. kir. jbíró A kiadmány hiteléül Kása (Pecsét) kiadó (A4-es méretű papír, írógéppel írt szöveg indigós másolata. - Saját irattáramban) 618. 1944. december 26. Jászapáti. Részlet özv. Pókász Endréné Dósa Edit (*1923-) 1999 tavaszán írt visszaemlékezéséből (...) Ha azt hallom: kilakoltatás, kiköltöztetés, még ennyi idő távlatából is, is borzalmas emlékek támadnak fel bennem. Az egész életemet meghatározó tények voltak ezek. Bár nagyon megvisel visszagondolni ezekre, de egyszer meg kell írnom, mert ezt sokáig el sem mondhattam. Még 1944-ben volt az első, amikor Karácsony másnapján a fenyőágat kezünkben tartva két óra alatt kellett elhagynunk a házunkat, mert szállás kellett az orosz katonák számára. Főhadiszállás volt itt. Két óra alatt vittük a fekhelyet, némi ennivalót a kirendelt helyre. Számunkra, a négy lány számára is megszűnt a biztonság. Mi hetek óta biztonságban voltunk a padlásfeljáró lefalazott részében. Ott guggoltunk egész nap, csak éjfél felé jöhettünk ki enni, tisztálkodni, mert rengeteg katonát szállásoltak be. A bizonytalan helyről este 7-kor lopakodva mentünk egy harmadik házba aludni. Ennek március 14-én lett vége. Nem maradt más, csak a rajtunk levő holmi, minden mozdíthatót elvittek, de mégis haza mehettünk. (A4-es méretű papír, írógéppel írt szöveg. - Saját irattáramban) 518