Muhoray György: A Makfalvi Dósa nemzetség Jászsági ágának válogatott levelezése és fontosabb iratai 1. 1755-1918 (Documentatio Historica 4., 2001)

Dokumentumok 1-422.

koknak; ez megzavart, és nem tudom, milyen álmom lesz, nyugtalan voltam azóta egész nap; de egyszersmind jókedvű, elszántam magam hazámért elvérzeniü! Ma összejöttünk hatan (Görgey) Latfosnál)., az érettségi vizsgára együtt készülünk min­dig 6 - V 2 8 ig. 23-án Csütörtökön. Úrnapja volt; nagy sietséggel készültem a math(ematikai). órára. 8 órakor egy hosszas mise után, hol nem kis meglepetésemre (legkevésbé sem örömemre) R&ich(enauer). G(usztát). pillantottam meg, kijöttünk a piacra, melyet körüljárva (valami öt oltárt) végre ismét a templomba jutottunk 11 óra felé. Legtöbbet ért az egész processió alatt, mert persze az imádság a hőségben és menés közt nincs az ember ínyére, a lövöldözés, minden oltárnál valami 100 vagy több katona durrantotta el fegyverét. Nagyszerűen tartatott meg az egész ünnep, a hivatalnokok is egyen­ruhában jelentek meg. Midőn a lövés eldurrant, akaratlanul is a forradalom jutott az eszembe, és hogy talán nemsokára én is lövöldözök! Délután egy kissé G(usztá).va\ beszélvén, kitől megtudtam, hogy R(eichenauer). G(úszta), nénje betegsége miatt maradt honn, s a jövő héten elmegy, (Görgey) Lajoshoz siettem, de megint haza, a gyerekek és B(orsiczky). (meg) F(eja). voltak itt. 6 előtt (Görgey) Lajoshoz mentünk, egy szép dalt a forradalomból még, (német) tanultunk meg. Azután hozzáfogtunk Homér 5 tanulásához és aztán a némethez, nagyon jó kedvünk kerekedett a végzett munka után. Az alsó gereblyén egyre énekeltünk. Itthon még olvastam. 24-én Pénteken félig meddig készületlenül mentem az iskolába, de szerencsém kedvezett ma, nem feleltem (a latinból jól), iskola után a hittant, aztán a németet, iro­dalmat és a görögöt (tanultam). Csudálatra méltó, oly nagy kedvem jött most a tanuláshoz, nem unok bele, hiába szorítanak; mikor lett volna több időm, addig min­dig csavarogtam és tétlenkedtem, most minden percem úgyszólván ki van osztva, és én e percekben is többet végzek, mint az előtt egy egész héten. Délután jól múltak el az órák, Slota kötekedett velem, 6 óráig tanultam a görögöt, (Görgey) Lajosnál szinte ezt folytattuk egész V 2 8 ig, mikor tökéletes jó kedvvel a fölső gereblyére siettünk fürdeni, nagyon meleg volt a víz, jól éreztem magam benne, alig akartam kijőni. Este 9 után dalolva hazajöttünk, itthon (Reichenauer) G(usztá) .vd\ együtt esteliztünk. Az agybaj még sokáig olvastam, és gondolataimban leginkább iskolai tárgyakkal, a közelgő vizsgával foglalatoskodtam. 25-én Szombaton. A délelőtti órák mind kedvem szerint múltak el; a görögből is­kolai gyakorlatunk volt; ez alkalommal beszéltem a tanárral, ki örömemre biztatott. A déli órákban többnyire Hornért, melyet rendkívül megkedveltem, olvasgattam. Dél­után levelet írtam szülőimnek, megvallom, szerettem volna a levéllel én is haza repülni, csakhogy elkerülhetném ezt a tanulásterhes időt, midőn még a legkevesebb szórakozást is nélkülözni kell. Érzem, hogy ha ez így maradna egy pár hónapig, inkább ezer secundát 57 kívánnék kapni; de most kevés időre kedvvel fogtam fel a tanulmányokat, mert azzal biztatom magam - nem soká tart. Délután, midőn Hornért meglehetősen megtanulgattam, (Görgey) Lajoshoz siettem, hol már 4 óra után elkezdtük ismét a tanulást és bámulandó kitartással (csak fél óráig nyugodtunk) egész 8 ig folytattuk. Ekkor még egy kis komóció 58 végett az alsógereblyén át Radvánba mentünk az országúton; oly jól érzem magam, amikor délfelé jövök, mert akkor min­dig az ötlik fejembe, hogy én is erre lakom. Idehaza megint véletlenül (Reichenauer) G(usztá)yú együtt esteliztünk; este pedig egy kis szórakozás végett, olvastam az ágyban egy „angol" regényt. 56 Homér = Homérosz (Kr. e. kb. VIII. sz.) ókori görög író. 57 secunda (lat.) = elégtelen osztályzat 58 komóció (lat.) = mozgás 74

Next

/
Oldalképek
Tartalom