Muhoray György: A Makfalvi Dósa nemzetség Jászsági ágának válogatott levelezése és fontosabb iratai 1. 1755-1918 (Documentatio Historica 4., 2001)

Bevezetés

BEVEZETÉS „A makfalvi Dósa-családnak nem egy tagja tűnt föl a közéletben, mint államférfiú, katona, tudós, vagy író, s valamennyi hű volt nemzetéhez mindenkor, az uralkodóhoz, a mikor lehetett. "-írja Márki Sándor az 1913-ban kiadott Dósa György című nevezetes munkájában.

1 Makfalva, ahonnan a makfalvi Dósak magukat eredeztetik, Erdélyben van, Marosvásárhelyhez közel.

2 Oklevelekben a Dósa név Erdély területén 1468-ban, Heves megyében 1483-ban

3

, magán a Székelyföldön 1499. október 24-én jelenik meg először, mikor kibédi Dósa Mihály a lófőséget mint az Örlőcz-nem Szovát-ágának tagja követeli. Kibéd Marosszékben fekszik, kissé északkeletre Makfalvától, amellyel határos is. Itt is, Makfalván is a legutóbbi időkig számos Dósa élt, azonban a rokonságot a kibédi és a makfalvi Dósak között Márki Sándor - bár feltételezte - nem tudta kimutatni. Az oklevelesen igazolható első makfalvi Dósa Márki szerint az a Székelynek is nevezett György, akinek neve mára mint „Dózsa" György ment be a köztudatba. A Dósa családi nevet azonban számos más nemes család is viselte Magyarországon és Erdélyben egyaránt. Közülük valószínűleg többen rokonságban állhattak a makfalvi Dósakkal. Némelyek nemesi előnév nélkül, vagy ákosfalvi, cserefalvi, diósadi, farkasfalvi, farmosi, kibédi, makfalvi, siteri, újszékelyi és etédi vagy uzapaniti előnévvel viselték a Dósa nevet. Márki Sándor konkrét példákat is említ: Szövérdi Dósa Mihály és Gergely Maros-Torda vármegyében élt 1603-ban. A makfalvi Dósakkal egyidősek & farmosi Dósak Heves vármegyében. A siteri Dósak nemeslevele 1608-ban, a borsodiaké 1659-ben kelt, s ugyanakkor Vas megyében is élt egy címeres Dósa-család. Az 1754-1755. évi nemesi összeírás alkalmával Bács vármegyében Dósa György, Heves- és Külső-Szolnokban Dósa István és József, Komáromban Dósa István, három János, András, Gergely és Mihály, Veszprémben Dósa Ferenc, István és két János igazolta nemességét. Ugocsában, Nógrádban szintén laktak Dósak s a gyöngyösi Dósa János Veszprém és Komárom bizonyságai alapján 1833-ban Hevesben is meghirdette a maga nemességét.

4 Ugyancsak címeres nemeslevelet kapott a Jászapátin élő Dósa Pál 1755. június 20-án, s ezt Pest-, Pilis-, Solt vármegyében 1755. szeptember 27-én, a Jászkun Kerületekben 1755. október 1-ején meghirdette. Ez a Dósa Pál (* 1708-11781) azonban azok közé a makfalvi Dósak közé tartozott, akiknek ősei a családi hagyomány szerint az 1600-as évek végén az erdélyi politikai zavargások hatására települtek át a Jászságba. Ezt igazolja egyik ükunokájának, Dósa Imre (* 184l-f 1940) nyugalmazott 1 MÁRKI Sándor: Dósa György (Budapest, 1913.) 3. 2 Makfalva (Maros-Torda vm. Nyárádszeredai járás) ma: Ghindari, Románia 3 NAGY Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal III. (Pest 1858) 364. 4 MÁRKI i. m. 14. 7