Muhoray György: A Makfalvi Dósa nemzetség Jászsági ágának válogatott levelezése és fontosabb iratai 1. 1755-1918 (Documentatio Historica 4., 2001)

Dokumentumok 1-422.

csak most, mikor régi hibámba visszaestem, mindjárt bűnbakot is találván (Szalay) H(orci). személyében. Pedig szegény ebben igazán egészen ártatlan. Hogy a családi szeretet énbennem egy parányit se rendült meg, azt augusztus eleje óta írt leveleim igazolják és én azt hiszem, hogy az igazi családi szeretet nem is olyan alapokon áll, hogy azt valamelyik családtag magándolgai, vagy hasonló természetű, a személyes gyűlölet vagy bosszú bélyegét magukon nem viselő tettei alapjában megingathatnák, az a természet törvényén alapúi és az emberből ki nem irtható, csak természetellenes okok következtében. Ezt hiszem én, és bármit kelljen is a kedves papától és a hozzám legközelebb állóktól hallanom és elviselnem, a családi szeretet egy parányit sem fog bennem megfogyatkozni. A kedves papa és Aranka néni levelei, valamint húgaim elnémulásából inkább következtethetnék én arra, a mit kedves papa én rám fog, de én nem tudok abban hinni, az elébb mondtam el miért. Ha pedig nem helyesen gondolkodom és ezzel a sokat kifogásolt lépésemmel (a mely pedig a családot alig, csupán engem érint közvetlenül, javát, kárát én érzem csupán) elvesztettem a család szeretetét, akkor mint már egyszer meg is írtam, kevesebbet vesztettem, semhogy a miatt szándékomat ezúttal megváltoztassam, mert egy későbbi lépésemmel, a mely szintén kifogás alá esik, újból hasonlóan veszélyeztetem! -Nem lehet az, hogy ha pl. én egy életre szóló téli bundát választok, a mi mondjuk Bellának nem nyeri meg az ízlését, és én mégis megveszem, hát a Bella testvéri szeretetét elveszítsem! Ismerem én kedves papának sokszor hangoztatott felfogását, a melynek ismeretét csak azért nem használtam fel a kedves papa szeretetének, és annak viszonzása elismerésének megnyeréséül, mert magam nem azon a véleményen vagyok és ezt a szeretetet mélyebb alapokon állónak tartom. Ez a felfogás: „forma dat esse rei." Legyen meg tehát a forma a levélírásban, minden héten fogok levelet írni, hol kedves papának, hol (Eördögh) Aranka néninek, hol a gyerekeknek. Ugyancsak ebből kiindulva kedves papa azt mondja, hogy a Jelentéktelen kis személy" választásával nem dicsekszem. Hát nem; nem pedig azért, mert minden formának ellensége vagyok, úgy a nyilvános eljegyzésnek is, a minek semmi értelmét nem látom. De nem kürtölöm világgá azért sem, mert még mindig túlságosan sok a viszonzatlan gyöngédség bennem húgaim iránt, a kikről tudom, hogy választásommal nincsenek megelégedve. Azt pedig nem kívánhatja kedves papa, hogy még az ő sopánkodásaikat, náluk leginkább sajnálatos éretlenségükből kifolyó kifogásaikat, a melyek meglehetősen nyers és kíméletlen formában nyernek kifejezést, meghallgassam. Bármennyire sajnálom is, hogy H(orci).-t a család nem fogadja szívesen, azt még kedves papa se kívánhatja tőlem, hogy főképpen húgaim idegenkedése miatt lemondjak róla, mert utóvégre mégis elsősorban magamnak veszem és a tapasztaltak után rajta is leszek, hogy kedves papáék ne érezzék! Pedig kedves papa és (Eördögh) Aranka néni kívánta, hogy visszamenjen, nem tudom immár, mi okból, csupán tőlem újabb áldozatképpen? Nagy nézeteltérések vannak, látom én, köztünk, és ilyenkor az egymás iránt érzett családi szeretetnek kell köztünk a lelki kapcsot fenntartani, nálam meg is van a maga teljességében és nem fog apadni a harmónia beálltáig! Nem filozofálok én sem tovább, lehet, hogy hiába is volt. A mi újság volt, azt tegnapelőtt megírtam. Holnap jő az alispán hivatalt vizsgálni. Kezeiket csókolja szerető fia Kálmán (1 db 172x266 mm-es és 1 db 172x133 mm méretű levélpapír, borítékja hiányzik, tintával írva, — Saját irattáramban.) 299