Muhoray György: A Makfalvi Dósa nemzetség Jászsági ágának válogatott levelezése és fontosabb iratai 1. 1755-1918 (Documentatio Historica 4., 2001)

Dokumentumok 1-422.

Különben is az én osztályomból csak hatan mentek haza a húsvéti szünidőre, pedig 18-an vagyunk, hát 2/3-ada itt maradt. A ruhám készen van, jól sikerült egészen, ilyen jól még ruha nem állt rajtam. Ka­lapot is vettem, 2 frt volt és egy nyakkendőt 70 kraczárért. Kérem kedves papát, le­gyen szives a ruha (18 frt) és ezeknek az árát az áprilisi havipénzzel együtt elküldeni, a számlát majd aztán kifizetve hazaküldöm, már most is nálam van. Kérem kedves papát, az én címemre tessék aztán küldeni, majd otthonn megmondom, miért. Olyan vegyes Langshanra a néninek nincs szüksége, csak a specialitás kedvéért akart tiszta faj tojást. Hogy vannak a kis lányok? Hogy töltötték a húsvétot? írjanak ők is nekem erről. Nekem nincs semmi bajom. Kezeiket csókolja szerető fiók Kálmán U. i. Azt a kérdéses verset a kedves mama kedvélért ide mellékelem. De ne tessék senkinek se mutatni, már csak azért se, mert nem sült el a vége, jóllehet a lapok azt írták, hogy Kossuth határozottan jobban van. Azért se tessék megmutatni, mert nem szeretném, ha egy ilyen lyrai fűzfa versről ismernének meg, mert ki nem állhatom a lyrai ömlengéseket (Lenau) és szívesebben írok elbeszélő költeményeket. Ezt csak az alkalom hozta létre. Majd elküldöm egyszer a „Szórakozott papot", azt meg lehet mu­tatni. (170x210 mm méretű levélpapír, borítékja hiányzik, tintával írva - Saját irattáramban.) 150. 1894. március 31. Körmöcbánya. Dósa Kálmán (*1876-fl943) levele szüleinek Kocsérra Körmöcbánya, 1894, március 31. Kedves szüleim! Tegnap kaptam meg a kedves papa pénzküldeményét, köszönöm. A kosztpénzt odaadtam a bácsinak, a szabót kifizettem, itt küldöm a nyugtát. A többi osztály tanulói ma kapták ki az értesítőket, de mi egyáltalán nem kaptunk, mert a mi osztályvizsgáink már májusban lesznek. Azért ne is tessék rá várni. Ma volt a „Toldy kör"-ben gyűlés, a bírálóim befogadták a díszkönyvbe azt a ver­set, a mit haza is elküldtem. Versényi tanár úr nem szólt rá semmit, pedig egyeseknek úgy nyilatkozott, mint a fia nekem is mondta, hogy még ilyen jó vers nem jelent meg a „Toldy-körben". No de így is megelégszem a sikerrel. A mai gyűlésre ismét benyúj­tottam egy beszélyt és egy verset, majd a másik lapra ráírom. Hogy vannak a kis lányok? írjanak már egyszer arról, van e kitéve valahol Kocsé­ron gyászlobogó? Elmegy-e valaki Kocsérról a temetésre. Olvastam a lapban, hogy Thold Dani is elment Turinba, - de beszédet bajosan fog tartani. Kezeiket csókolja szerető fiók Kálmán 164 Kossuth Lajos 1894. március 20-án halt meg Torinóban. 203

Next

/
Oldalképek
Tartalom