Muhoray György: A Makfalvi Dósa nemzetség Jászsági ágának válogatott levelezése és fontosabb iratai 1. 1755-1918 (Documentatio Historica 4., 2001)

Dokumentumok 1-422.

együtt 3 vizsgánk lesz, egyik holnap, aztán a másik szombaton, a harmadik pedig kedden. Szerdán délelőtt körülbelül 11 órakor szabad vagyok. 8-án volt tornaverseny, én is ott voltam, de nem produkáltam magamat, kivéve a rendgyakorlatokban. A francia nyelvből ismét jelesem van, de azért még sem lesz jobb a bizonyítvány, ha a tornát rendes tantárgynak vesszük, mert Pszotka (Ferenc) tanár úr elégségest adott. Már most tudjuk is, hogy miért. Neki van egy törpe fia, Román, körülbelül 138 cm., a ki most maturázott , s a ki azonkívül, hogy csepp, úgy tornázik hozzám képest, mint én a legjobb tornázóhoz képest. De hogy ennek jót adhasson és a fia matúrái bizonyítványa el ne legyen csúfítva, hát nekünk is, gyengébb tomázóknak jót adott. De mivel a fia letette a matúrát és az érettségi bizonyítványában benn tündöklik a jó, hát most már elégségest adott nekünk. Az egészet csakis azért restellem, mert kedves szüleim a karácsonyi és húsvéti értesítőből azt hihették, hogy Isten tudja milyenjói tornázom, inkább adott volna akkor is elégségest és a rongyos fiának, - Isten neki - jót, de ne tüntesse fel úgy a dolgot, mintha a tornában hanyatlottam volna és egygyel alábbszállítsa a bizonyítványt, mint húsvétkor volt. Igaz, hogy franciából javítottam, de még sem lesz olyan a bizonyítványom, mint karácsonykor. Aztán ha inkább egy jelessel lett volna kevesebb, de egy elégségessel több, mikor azok az elégségesek úgy csúfítják a bizonyítványt. Különben lesz 4 jelesem. Tegnap voltunk mindnyájan Jánoshegyen, a néni kivitt bennünket. Vonaton mentünk, a fél hét óraival, és gyalog jöttünk haza. Hát a kedves papa mikor jön föl, tessék idejekorán megírni, hogy fölmehessek az állomásra. Különben néha járok oda, de hátha éppen akkor nem volnék fönn. Hát kedves mama mért nem jő fel? Hogy vannak a kis lányok? Én csak annak örülök, hogy két hét múlva ilyenkor már otthonn leszek. Kezeiket csókolja szerető fiók Kálmán (175x224 mm méretű levélpapír, borítékja hiányzik, tintával írva - Saját irattáramban.) 125. 1893. június 24. Kocsér. Dósa Imréné Eördögh Franciska (*1854-tl894) levele Vágó Eszternek (*1844-fl915) Jászapátira Kocsér 893 juni 24. Kedves édes Esztikém! Olyan régen nem váltottam magával levelet, hogy szinte szükségét érzem és napok óta mindig akadályozva voltam e feltett szándékomban. Tudom pedig, hogy most, amikor egyedül van, szinte egy szórakozás egy levél érkezése - engedjen hát olyan önhittnek lennem, hogy egy kicsit az én soraimat is szívesen látja. Ugyan mivel tölti el a napjait angyalom, van-e sok baja? És járnak-e vendégei, vannak-e kalandjai? Lássa, mi kirándulásokat csinálunk; tegnap délelőtt kimentünk a Mihályi-tanyára és ott főztük meg az ebédet, hagyván itthonn egy nagy takarítás kellemetlenségeit, amely még mai nap végződik a konyha-meszeléssel. (Kovács) Lenór

158 megérkezvén 157 maturázott (lat.) = érettségizett 182