Muhoray György: A Makfalvi Dósa nemzetség Jászsági ágának válogatott levelezése és fontosabb iratai 1. 1755-1918 (Documentatio Historica 4., 2001)
Dokumentumok 1-422.
2-be. Tűrésekre és vissza vonattal mentünk, egész nap ott voltunk. A kirándulás célja a vidék jellemző kőzeteinek és ásványainak megtekintése volt. Mikor Varga Kálmánt 1-én egy mészáros kocsin a Schoeller lovával fÖlkisértük, visszafelé jövet Schoeller, én és Varga Laci egy kanyarulatnál szépen az árokba borultunk, de sem nekünk, sem a lónak, sem a kocsinak nem történt semmi baja, mert kerítés is volt ott és a kocsi nem fordulhatott egészen föl. A napokban itt volt a néni öccse, Ruffy Pál dr., Bars megye főjegyzője is, de nem nálunk, hanem a polgármesternél volt szállva. Vasárnap, - már mint ma egy hete - volt itt egy nagy koncert fölolvasásokkal és mono-loggal összekötve, a budapesti tornaversenyre menő szegény fiúk javára, de az egész nagyon unalmas volt. A programmot jegyzetekkel ellátva elküldöm. Nagyon hosszú volt, azért egy szám el is maradt. 11 óra 30 percig tartott. Legtöbbet ért a monológ, mely ellentéte volt annak („Óh ezek a férfiak"), a mit (Varga) Mici egyszer itt elszavalt, de sem a darab, sem az előadás nem ért annyit, mint a (Varga) Mici darabja és előadása. Van-e sok eső Kocséron? Mert itt nagyon ritkán esik, annál többet fúj a szél és nagy por van, egész város köhögős. Kezeiket csókolja szerető fiók Kálmán U. i. A cipőim már mind lyukasak, ugy-e csináltathatok egyet, hogy pünkösdre legyen? Körmöcbánya, 1893 május 14. Kedves Bellucim és Ciciském! Maguk, de különösen Belluci, folytonosan azzal nyaggatnak, hogy sokat írjak. Hiszen ha olyanokat írnék, mint maguk, pl. „Nevettem, hogy azért veszel fehér keztyűt, mert vörös a kezed." Cecil pedig: „Mindnyájan nagyon nevettük azt, hogy te azt írtad, hogy a kezed vörös, még legjobban Magda." Hisz ha én azt is megírnám, hogy min nevettem, min szomorkodtam, mit olvastam, mit láttam, hol voltam, hol vagyok a történelemben, hol vagyok a természetrajzban, hol a magyarban, stb., hát 8 oldalt teleírhatnék. Azt pedig csak nem kívánják tőlem. Aztán hogy az én levelem egy oldalon elfér, abból nem következik, hogy rövid, mert a mit maga Bella 5 sorra leír, azt én 2-re leírom. Most ez egyszer megteszem, hogy mindent megírok, majd meglátják, milyen nevetséges lesz. 1. Nevettem azon, hogy Bella még azt is megírja, min nevetett, mit tanul, - hogy Cecil azt írja, hogy van teljes jácint, rózsaszín, meg fehér, meg ibolya, meg télizöld, meg tulipán, meg nárcisz, meg ribizli virága, meg a Csendest 1 Zoboki (János) vette meg. Ezen mind nevettem. 2. Szomorkodtam, hogy maga Bellám olyanokat ír, a mit nem tud. Hogy lehet olyat mondani, hogy jól csinálta a kettest, hiszen ha úgy csinálta volna mint másodszor, hát nem írtam volna. Mit tagadja, hisz nem azért írtam, mintha az bűn volna. Ezt már nem mulatságból írtam. 3. Olvastam: „Utazás a „Napsugár"-on"-t, „Az utolsó Bátori"-t Jósikától, „A bégum 500 millióját" Vernétől és „A Bounty lázadói"-t ugyanattól. 4. Láttam Alsó Tűréseket, Felső Tűréseket, a József gőzfűrészt, Szklenót messziről, láttam egy huszfillérest, sok gólyát meg kevés esőt. Aztán láttam máma, hogy miképpen misézik páter Nepomuk. Ezt ugyan már többször is. Végre láttam ma sokmindenkit a Zólergrundba menni. 155 Csendes = Dósa Imre egyik lovának a neve 180