Muhoray György: A Makfalvi Dósa nemzetség Jászsági ágának válogatott levelezése és fontosabb iratai 1. 1755-1918 (Documentatio Historica 4., 2001)

Dokumentumok 1-422.

50. 1882. január 3. Jászapáti. Dósa Ádám (*1806-fl883) levele Dósa Imrének (*1841-fl940) Budapestre. Apáthi 3 Január 882. Fiam leányom! Mind nevem úgy új év napjára nyilvánított jó kívánságtokat, azok viszonzásával, köszönettel vettem, még azzal toldom meg, hogy a' természet rendé szerént kimért idő végső határáig velem együtt Ti is gyermekeitek növekedése, gyarapodásával boldog és megelégedett sok éveket élhessünk. Ámbár igen óhajtanálak mindjotokat látni, s veletek néhány napot élvezni, azonban a jelenlegi komor, ködös időjárás, és a Berenyi ros(s)z út hosszúsága miatt egésségem koczkáztatása nélkül meg nem tehetem, jobb és kedvezőbb veletek előre tudatandó időre halasztóm. (Dósa Imréné Eördögh) Fannikának a malacz felett hálás elösmerését igen örömmel olvastam, én viszont azzal csekély eljárásomra egésszen jutalmamat megnyertem. Dohányt csak a hét utollyán végathatok, ma egyhétre biztossan megkapod. Tudtok e már bizonyost a' Márton Bella váló ügyében mert úgy látom (Dósa) Géza csak odakandikál, - más fele nem gondol, tudakozódj erről engem értesíts, úgy arról is hogy a Honvédelmi Ministerséghez nyújtott folamodás mi stádiumban van? (Dósa) Verka férjhez menetelét már itthon hallottam, nem tudni mikor lesz a parádé, és részt vesztek e benne? JobfZjjhíján mindjotokat üdvözölve, és választókat olvasva maradtam szerető apátok Dósa Ádám Leveleteket csak tegnap kaptam a posta hanyag kézbesítése folytán. (290x227 mm méretű levélpapír, borítékja hiányzik, tintával írva - Saját irattáramban.) 51. 1882. Október 10. Kocsér. Dósa Imre (*1841-fl940) levele Dósa Ádámnak (*1806-fl883) Jászapátira Kocsér 1882 okt. 10-én Többször elolvastam, édes Apám tegnap vett leveledet, mert az írásnak mindig nagyobb fontosságot tulajdonítok mint a beszédnek, az már csak a rá fordítható időnél fogva is nagyobb megfontolásnak eredménye s maradandóbb is mind a beszéd. Minthogy azonban nem szóval hallottam, hanem írásban olvastam az én viszonyaimra vonatkozó nézeteidet, megértettem abból világosan, hogy az én Apátira menetelemet, a családommal való együtt lakást nem óhajtod. Ez félreérthetetlen ! Nincs jogom kutatni az okokat. Belenyugszom. Én azon okokon felül, miket utolsó levelemben említettem - Apáti társadalmi helyzete s családos állapotom - főképpen azért is gondoltam az Apátin való 114