Muhoray György: A Makfalvi Dósa nemzetség Jászsági ágának válogatott levelezése és fontosabb iratai 1. 1755-1918 (Documentatio Historica 4., 2001)

Dokumentumok 1-422.

denc levitele legtöbb dolgot adott, ah(h)oz még a hordár és kocsison kívül egy külön segedelem is szükséges volt. Azon nap délutánját apámmal együtt töltöttük, holmi bevásárlásokat végeztünk, ezek között a megemlítésre különösen méltónak s rád nézve is érdekesnek találom a szivattyús (vagy apátiasan mondva: szivárványos) kút csöveit, melyek azóta már valószínűleg helyét pótolják a boldog emlékezetű, de elég dísztelen csavarművezetnek és nem sokára talán az otthon létemkor földbe szúrt fűzfa galy árnyékában is részesülnek. E kútcsövek azonban - a holmik között el nem férvén, de még a Dósa Pista honvéd lovainak haladási képességét is - a kocsis illetékes nyilatkozata szerint - könnyen veszélyeztettetvén: vasúton Kálba és onnét valószínűleg a szeszes kocsik valamelyikén szállíttattak Apátira. Atyánk még azon hírrel is megörvendeztetett, hogy a porta közepén dísztelenkedő, bár szintén nem kevésbé boldog emlékezetű öreg ház is eltűnt valahára a föld színéről - de az üvegpalota nélkül! Az öreg háznak még tető hordozásra alkalmas részei ebbeli rendeltetésüket ezentúl a szomszédos istálló megrokkant oldalában teljesítik mindaddig, míg ezen nyomasztó teher alól kibújniok nem sikerül. - Az otthon levők egészségi állapota nagyobb szerű változást nem szenvedett. Az általad kijelölt jegyzetek meg vannak őrizve s legközelebb átadom, majd ha találkozunk, vagy talán haza viszem. Május hóban én is szeretnék haza menni, sőt mit több, meg is ígértem (Vágó Ignácné Antal) Teri néniéknek, hogy velők tartok a Farmosra rándulásnál - főkép azért, hogy es alkalommal már egyszer talán Eger híres városát is megláthassam. A haza menetel idejét én sem tudom, mivel annak meghatározását Teri néniékre bíztam, ők pedig még eddig napot nem tudattak velem. Örülök rajta, hogy jó indulatú tanácsaimat jól fogadtad s hogy azok követésére Szandtner úr derék házánál oly kedvező alkalom is kínálkozik. Goór sajnálkozik, hogy még mindeddig sem látogattatott meg, de örül annak, hogy helyeddel meg vagy elégedve, sőt, mint gondolhatod, nagyra is van vele. Minden jót, édes Gézám!, hallass magadról minél többször és irányomban szokjál el a különben helyes, rövid szerkezettől, legalább úgy lesz egy kis irálygyakorlatod is; melyre pedig rendes foglalkozásod mellett nem igen tehetnél szert. Imre Címem D(ósa). \(mre). Buda Alagút (290x227 mm méretű levélpapír, borítékja hiányzik, tintával írva - Saját irattáramban.) 38. 1873. április 10. Jászberény. Dósa Imre (*1841-fl940) „levele" Eördögh Franciskának (*1854-fl894) helyben Itt küldöm, édes Fannym, az apáti kocsist. Ne feledje a carna indicákat sem. Viszontlátásig cs(ókolja). Imre 1873. 10/IV. (Dósa Imre 52x90 mm méretű névjegykártyájának hátuljára írva tintával - Saját irattáramban) 102