Benedek Gyula: Mezőtúri oklevelek 1219-1526 (Documentatio Historica 3., 2000)
42. Külső-Szolnok vármegye alispánjának a bizonyságlevele egy nagypói ló ellopásának a nyomozásáról (1470. május 28.)
42Külső-Szolnok vármegye alispánjának a bizonyságlevele egy nagypói ló ellopásának a nyomozásáról 1470. május 28. „Gyalui [Gála] Vas nevezetű [vas dictus] Antal 1 Külső-Szolnok megyei [de Zolnok] alispán és az ugyanoda való két szolgabíró adjuk emlékezetül, Hogy Nagypói [de Nagpo] Jakab személyesen elébünk jőve gondoskodott nekünk jelenteni a következőket. Miszerint egy bizonyos Radiszló [radislo] László 2 , együtt a Homok nevezetű szállásban 3 [in descensu homok vocata] lakó ugyancsak [Radiszló nevezetű] népekkel jogtalanul, illetéktelenül és hatalmaskodás útján — ugyanazon panaszos, Nagypói Jakabnak — egy saját lovát ugyanazon helyben 4 megfogta, illetve megfogatta, a panaszos sérelmére és nagy kárára, tőlünk pedig követelte, hogy a mi emberünket az igazság nyomozására rendeljük ki; Mi Istvánházai [de Istvánhaza] Lászlót 5 , mint szolgabírót rendeltük kiszállni arra [a helyre], hűséges végrehajtás céljából. Aki mint a mi emberünk, onnan végül is hozzánk visszatérve elmondta és előadta nekünk, hogy ő ugyanabban a [Külső-Szolnok] vármegyében hűségesen eljárva, ugyanazon megye nemeseitől és nemnemeseitől — akiktől illett és lehetett — tudomására jutott, hogy ezeket az 1 A gyalui Vas-nemzetség —jelen ismereteink szerint — ekkor tűnik fel először Külső-Szolnok vármegye közéletében. A nemzetség nemesi előneve a Gyalun — ma Kungyalu — volt rezidenciájukon alapul. 2 A Radiszló név rácok jelenlétére utal, akik a század elején települtek Külső-Szolnok vármegyébe. Telepítésüket — 1427. július 19-e után — Brankovics György rác despota és magyar nemes végezhette, aki Külső-Szolnok vármegyében maga is birtokos volt (Mezőtúr és Tiszavarsány). Ugyanakkor pontosan nem ismert jogosultságokkal rendelkezett az egész vármegyében. Például a főispán személyére ő tehetett javaslatot a királynak. — Irodalom: PESTHY 1877. 3 Későbbi — a 15., 16. századi oklevelek — Homokszállásnak írják, ami azt sejteti, hogy kun település volt. A múlt század közepétől készült megyetérképek egészen 1922-ig „Homok" néven tüntetik fel, Cibakházától délkeletre. Vasútállomása is van. Ma közigazgatásilag Tiszaföldvár része. 4 Vagyis Homokszálláson. 5 Istvánházai László nemes, a század második felében több oklevélben szerepel hasonló minőségben. 82
