Benedek Gyula: Dévaványai oklevelek 1332-1523 (Documentatio Historica 2., 2000)

9. A budai káptalan jelentése Zsigmond királynak Tiszabő, Kenderes és Ecseg birtokrészeinek a beiktatásáról (1408. május 7.)

9. A budai káptalan jelentése Zsigmond királynak Bő, Kenderes és Ecseg birtokrészeinek a beiktatásáról 1408. május 7. A fenséges fejedelem úrnak, Zsigmondnak, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, stb. királyának és brandenburgi őrgrófnak, valamint a Szent Császári Birodalom főkamarásának, ugyanazok kegyelmes urának a budai egyház káptalanja kellő segedelmet az úrban, örökös hűséggel; Főméltóságtok venné tudomásul, hogy mi tisztelettel átvettük a nekünk szóló bevezető és beiktató leveleteket, ezzel a szöveggel; Ezért mi a korábbi parancsotok kézhezvétele után - amint az kötelességünk együtt a szóban forgó [Vécsei] Mihály [udvari apróddal], a királyi emberetekkel Fokmelléki [de fokmelleke] Mihály mestert a kanonoktársunkat rendeltük ki közhitelű bizonyságként az előrebocsátottak végrehajtására; Akik onnan hozzánk visszatérve egységesen számoltak be, miszerint ők Húsvét ünnepének nyolcadán, most a közelmúltban [1408. április 22-én] és bizonyos azt követő arra elégséges és alkalmas napokon a fent jelzett Bő [jSew], Kenderes és Ecseg [Echeg] falubirtokok helyszínére érkező határosokkal és szomszédokkal; a szóban forgó Bálintot, Miklóst, Andrást és Demetert, Pétert, Mihályt, a másik Mihályt, valamint Pál mestert és a fiait, a jelzett Pál fiait a fent mondott birtokrészek és azok tartozékainak a birodalmába bevezették és beiktatták azoknak a részeit az összes tartozékukkal, az alulírt jogcímen való örökös megtartásra, valamint használatra, minden ellentmondás nélkül, a törvényes napokon ugyanazoknak a helyszínén maradva;

2 1 Itt valamivel több, mint tíz oklevélsort hagytunk ki, mégpedig Zsigmond király 1408. március 12-én kelt bevezető és beiktató parancsát, melyet máshol közlünk. Lásd: 8. sz. oklevelet! 2 Azért kellett a helyszínen maradniuk, mert tizennégy napon belül ellentmondást lehetett tenni. 30