Benedek Gyula: Dévaványai oklevelek 1332-1523 (Documentatio Historica 2., 2000)
Bevezetés
gárháború alatt, de a kb. 1566-ban kezdődött török hódoltság kezdetén sem. Ugyanis, ha összevetjük a három forrást, azt látjuk, hogy a Török, az Ihász, a Cseh, a Dékány, a Csejti nemzetség neve mindhárom időpontban előfordul. Fontosnak látszik még annak kiemelése, hogy Dévaványa mezővárosi státusza egy 1523. április 10-én kelt oklevélben tűnik fel először (32. számú oklevél). Figyelemfelkeltő az 1377. május 29-én kelt (5. számú) oklevél azon kitétele is, amely ványai vendégekről és népekről beszél (hospitibus et populis de Wanya), mert tudott dolog, hogy a vendégek (hospites) a király által telepített, annak adózó és bizonyos kiváltságokkal rendelkező személyek voltak. A Dévaványa történelmi vonzáskörzetébe tartozó települések közül - a község határából 1950-ben kivált és Ecsegfalva néven közigazgatásilag önállósult Ecsegnek a leggazdagabbak a középkori történeti forrásai. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy az egykori Ecseg részben vagy egészben a budaszentlőrinci pálos remeterend birtoka volt, amely szerzetesház - hasonlóan minden egyházi szervezethez - mindig nagy gondot fordított a birtoklás írásos dokumentálására és általában a birtokvédelemre. Ecseg vízrajzáról pl. már az 1377. május 29-én kelt (5. számú) oklevélből konkrét ismereteink vannak, amelyet az 1466. szeptember 9-én kelt (14. számú) oklevél még tovább bővít. Sok adatot találunk birtoklástörténetéről is a közölt oklevelekben. Igen szorosan kapcsolódott még Dévaványa történetéhez a középkorban önálló település, Kérsziget. Mai ismereteink szerint Kérsziget pusztát 1710-től haszonbérlet formájában használta a község, 1850-ben viszont jogilag is betagolódott Dévaványa közigazgatási területébe és jelenleg is ebben a státuszban van külterületi földrajzi hely meghatározással. A most rendelkezésre álló oklevelek alapján nem lehetett meghúzni a középkori határait, de annyit biztosan lehet állítani, hogy nyugatról Csudabala, északról Ecseg, délről Ványa volt szomszédja. Értékes információt találunk az 1481. május 30-án kelt (23. számú), valamint az 1483. augusztus 28-án kelt (25. számú) oklevelekben, amelyekben kérszigeti jobbágyok név szerinti felsorolásban szerepelnek. Bizonyos nyomtatott források sugalmaznak olyan feltételezést, hogy a mai Dévaványa külterülete déli részén a középkorban állt egy Varsány (vagy Varsányegyháza) nevű önálló település is. Ezt nem zárjuk ugyan ki, de erre vonatkozó semmilyen bizonyítékot nem találtunk. 10 A Dévaványához közigazgatásilag nem tartozó Csudabaláról és Póhalomról mint a vonzáskörzetbe tartozókról - is közöltünk néhány oklevelet, főképpen annak illusztrálására, hogy mely népesített helyeknek volt központi helye Dévaványa. Egyébként Csudabala a középkorban keletről Kérszigettel, Póhalom pedig ugyancsak keletről közvetlenül Ványával volt határos. 9 OL E159 - Kamarai lt., Regesta Decimarum Comitatus Bihariensis. Dévaványa tizedjegyzéke az 1588/89 évről, 444-463. p. 10 Pontosabban kétszer is találkoztunk a Varsányegyháza elnevezéssel, de egyik esetben sem lehetett eldönteni, hogy a Zaránd vármegyei, vagy a Dévaványától délre fekvő, azonos nevű településről volt-e szó. 11
