Benedek Gyula: Tiszapüspöki oklevelek 1261-1703 (Documentatio Historica 1., 2000)

10. Tiltakozás Püspöki zálogból való kiváltása ellen (1539)

10. Tiltakozás Püspöki zálogból való kiváltása ellen 1539 Az irat létezéséről Bártfai Szabó László 1938-ban megjelent oklevéliratválogatása révén van tudomásunk, amelyben az iratot kivonatosan ismerteti a következő szavakkal: „1539-ben a megye [Külső-Szolnok megye] hatósága előtt nemes Ványi Domonkos tiltakozik az ellen, hogy Püspöki, Szajol, Istvánháza - az előbbi oklevél szerint

2 - zálogba megvett birtokokat, nemes Peterdi, másként Jakabházy András kiváltsa".

3 Maga a kivonat is szolgáltat információt Tiszapüspöki történetéhez, az eredeti irat nyilván még többet. A dokumentum megtalálása azonban más szempontból is múlhatatlanul szükséges lenne. Több kérdésre választ kaphatnánk. Ugyanis folyik az 1527-1542 közötti polgárháború, amikor a megye tiszántúli része bizonyosan a keleti magyar királysághoz tartozott. Ez időben több jel szerint Tiszavarsányban voltak a megyei 1 Az eredeti iratot nem találtuk meg a legszorgosabb kutatás ellenére sem, Bártfai Szabó László felületes forrásközlése miatt, amennyiben csak ennyit jegyez meg: található a Szent-Iványi cs. levéltárában. Az OL összes ilyen állagát átnéztük, de nem bukkantunk rá. 2 A Bártfai Szabó László által közölt - 1514. április 10-én kelt - oklevélről van szó (lásd a jelenlegi 9. oklevelet!). 3 Miután az itt szereplő Ványi Domonkos (Domokos?, Demjén?), és (id.) Jakabházy András főszereplői az általunk már közölt - 1570. február 12. és 1573. április 9. között zajlott-pernek, annak a hátterét is jobban megvilágítaná. Ugyanis ebben az ún. Jakabházy-Tassy-perben hivatkozás történik erre az 1539. évi tiltakozásra (lásd BENEDEK 1986. - 232., 239., 240. és 242. p.). Kiderül, hogy 1570. július 10-én a tiszapüspöki Zákány István tanú - 32 év után is pontosan emlékezett az 1539. évi időpontra. Az ugyancsak tiszapüspöki tatárszállási Taga Pál ugyanezen időben tett vallomásából pedig azt tudjuk meg, hogy a zálog tárgya tíz jobbágytelek volt. Az ugyancsak 1570. július 10-én tett egyéb vallomásokból pedig az derül ki, hogy Ványi Domokos a megyénél 1539-ben el tudta ugyan érni, hogy Jakabházy András ne vásárolhassa vissza a zálogot, de békés egyezségre intették. Ez megszületett még 1539-ben úgy, hogy 50-50%-ban megfelezték a birtokot, sorsolással döntve el, hogy kinek mely jobbágytelkek jussanak. 29