Benedek Gyula: Tiszapüspöki oklevelek 1261-1703 (Documentatio Historica 1., 2000)

8. Egy püspöki birtokrész átvallása fejváltság-díj fejében (1511. szeptember 15.)

8. Egy püspöki birtokrész átvallása fejváltságdíj fejében 1511. szeptember 15. „A hajdani Sápi Lőrinc [de SaapJ fia, nemes [Sápy] László

1 előttünk személyesen megjelenve, magára vállalta a fiainak - Lászlónak és Istvánnak - valamint lányainak Jusztinának, Annának és Krisztinának, továbbá valamennyi más legközelebbi testvéreinek, illetve vérrokonainak a kötelezettségeit és terheit, önként vallomást tett és a következő módon nyilatkozott; Hogy miután őmaga korábban bizonyos cselekmények elkövetése miatt Nemzetes gyalui Vas László ellenében [Contra Egregium Ladislaum Was de Gyalw] - a jog szellemében és törvényesen fej váltsággal

2 elmarasztaltatott, Ennélfogva ugyanazon Sápy [Saapy] László akarván magát a három-három választott és kirendelt feddhetetlen, becsületes és nemes ember

3 ítéletére bízni; Külső-Szolnok megyében Istvánháza, Szajol, Püspöki, [Isthwanhaza, Zayol, pyspeky], nemkülönben Pest megyében Mikebuda és Dány [Mykebuda, Don] falubirtokokban lévő és birtokolt összes birtokrészét - amelyek tudniillik [egyébként is] az említett Vas László

4 kezében voltak zálogként - az összes hasznaikkal és valamennyi tartozékaikkal: földjeikkel, müveit és műveletlen szántóikkal, továbbá az azokhoz bármilyen néven és jogcímen - törvényesen és régtől fogva - közelezően 1 Valószínűleg (Tisza)sápi Lászlóról van szó. Az pedig bizonyos, hogy valamilyen ágon rokona volt gyalui (III.) Vas Lászlónak, ugyanis a főbenjáró vétséget csak vérrokon nemesek esetében lehetett fejváltság-díj büntetéssel sújtani (Werbőczy: Tripartitum II. r. 42. c. 5. és 6. §). 2 Ha a hét főbenjáró eset valamelyike (pl. nemes megölése, a nemes házának lerohanása, a nemesi birtok elfoglalása stb.) vérrokon nemesek között valósult meg, akkor a vétkest nem lehetett lenyakazni, a vagyonát pedig elkobozni. Ehelyett megváltási díjként 200 Ft-ot kellett fizetni a felperesnek és a vagyonának V

3-át át kellett adni a felperesnek, 2

/

3-át pedig a bírónak, de a vagyon visszaváltható volt. 3 Vagyis az ítéletét nem a megyei nemesi törvényszék szabta ki, hanem az ún. „fogott", Ül. „fogadott" bírák. 4 Gyalui Vas László tősgyökeres külső-szolnoki birtokos nemes volt, nemesítése idején Gyalun (ma Kungyalu) lakott. A nemzetség genealógiájában a III. Vas László, a jelenlegi ismereteink szerint kilenc évben (1498, 1499, 1500, 1501-1503, 1510, 1515, 1519) volt Külső-Szolnok vármegye alispánja, négy esztendőben pedig (1522-1515) a főispánja. 25