Benedek Gyula: Tiszapüspöki oklevelek 1261-1703 (Documentatio Historica 1., 2000)

5. Gönyüi János elcseréli Püspökit is Szentpétervámai Békés fiaival - Jánossal és Lászlóval - valamint Szentpétervámai Simonnal és Miklóssal (1374. február 22.)

érdekében, ügyvédvalló levél nélkül, a mondott budai káptalan elé álltak, a fentiekről élőszóban beterjesztést és jelentést tettek a következő módon; hogy ők [...] az alul megnevezett, bizonyos falubirtokok és birtokrészek tekintetében cserét és kölcsöncserét eszközöltek és rendeztek [...] oly módon, hogy; ugyanaz a Gönyüi János mester bizonyos Pest megyében fekvő birtokait, tudniillik a Mikebuda, Erkusbuda és Dánszentmiklós [Mykebudaya, Erkusbudaya et Danzenthmyklos] nevezetüeket, amelyeknek az egyike, ti. Mikebuda népesített volt, a másik kettő pedig lakóktól elhagyott és felperzselt; továbbá Szolnok megyében [in comitatu de ZolnokJ Szajol [ZaylJ másnéven Kereki [KerekyJ nevű, valamint Püspöki [Pispiky] másik, elhagyott és felperzselt falut; továbbá ugyanabban a megyében Istvánháza, más néven Pócs faluban [in villa Isthwanhaza, que alio nomine Pooch] lévő birtokrészét [...] az említett Szentpétervámai Békés fiainak; Jánosnak, Lászlónak, Simonnak és Miklósnak örökösen és visszavonhatatlanul átadta; Ennek ellenében pedig, ugyanazon Szentpétervámai Békés fiai [...] Fejér megyében lévő birtokokat, egyet ti. Egyházasvámát [EgahzasvámátJ, ahol a rezidenciájukat [lakásukat] tartották [...] a csere és a kölcsöncsere keretében, örökjogon és visszavonhatatlanul Gönyüi János mesternek adták, átadták, juttatták, [...]"" Sajnos a bennünket érdeklő 1374. február 22-én kelt, eredeti oklevelet semmilyen formátumban sem találtuk meg. így az oklevélnek csak a „ tartalmilag átírt" változata maradt ránk a budai káptalan 1497 május 17-én kelt átírásában, amellyel Pálóczy Mátyus 1430 február 24-én kelt kiváltságlevelét hitelesítette. így több 1374. évi részlettől elestünk. A tartalmi átírás keretét képező oklevelet nyomtatásban Bártfai Szabó László adta ki,

7 amely így is majdnem öt oldal terjedelmű. Terjedelmes az oklevél elé írt regesztája is, amely egy-két helyen téves. Tiszapüspöki 1374. évben fennálló, elhagyott és felperzselt állapotának a magyarázatát sehol sem találtuk meg. Az oklevél érdekessége, hogy jelen ismereteink szerint az első, amelyben Tiszapüspöki, Szajol és Istvánháza együtt kerül adományozásra, ami azután így folytatódik közel kétszáz évig. (Lásd a 6., 7., 8., 9., 10. és 12. számú okleveleket, ül. iratokat) Lelőhely: OL DL 86.483 1-6 5 Az átadott helyek között szerepelt még Szentpétervámy, Hosszúváma, ( )sthelek, Lőrinclese, Hidegkút, Ondó, valamint Nyárádtelek. Helyüket azonosítani nem tudtuk. Ilyen tekintetben Csánky is bizonytalan. Dokumentálja ugyan a Mátyás uralkodása idején való fennállásukat, de csak annyit ír, hogy Fejér megye északnyugati részében lehettek, Pusztavám (korábbi nevén Ondód) környékén. (CSÁNKY 1897 - III. köt. 356. p.) 6 Három nyomtatott oldalt hagytunk ki, itt Tiszapüspökiröl már semmi információ nincs. 7 BÁRTFAI SZABÓ 1938. -512-517. p. 8 Pl. Szentpétervámáján lakónak írja a Szentpétervámai-családot, holott a szövegből világosan kiderül, hogy már Egyházasvámán laknak. 20