Bagi Gábor: Gorove László 1780-1839. Szolnok város első történetírója - Szolnoki arcképcsarnok 4. (Szolnok, 2016)

Bagi Gábor: Az akadémiai tudományosság első Jász-Nagykun-Szolnok megyei alakja: gattájai Gorove László (1780 - 1839) élete és munkássága

A meteorológia mellett azonban a biológia egyes helyi kérdései is felkeltették hősünk figyelmét. Ugyancsak személyes élményei és varsányi tartózkodása ihlette a még ebben az évben, a Tudományos Gyűjtemény VIII. számában megjelent Egy különös tüneménynek, az úgy nevezett Tisza virágzásnak le írása című dolgozatát. Ehhez számos személyes megfigyelést is végzett még 1818 novemberében. Vizsgálta a kérészek felépítését, az életciklusuk során bekövetkező átalakulásukat, a folyómedernél készített járataikat, természetes ellenségeiket és végül rajzásuk lefolyását is. Tudtunkkal ez ennek a jellegzetes, Tiszához köthető, évenként ismétlődő eseménynek az első részletes, tudományos igényű leírása a magyar szakirodalomban.40

Ezt követően Gorove munkálkodását mindinkább a történetihelytörténeti kutatások jellemezték. Utolsó természettudományos munkája 1836-ban jelent meg. Ez részben már útleírás volt, és a Bihar megyei Kalugyer település környéki hőforrásokhoz kapcsolódott.41

Noha önálló természettudományi munkát ezt követően már nem írt, mindenképp ki kell emelnünk, hogy későbbi történeti feldolgozásaiban mind erőteljesebben törekedett az adott terület természeti földrajzi viszonyainak, növényzetének, állatvilágának bemutatására is.

IV. Gorove helye a hazai történetírásban

Gorove természettudományos publikációi mindazonáltal csak egy újabb tudományterületre tett átmeneti kirándulásnak tekinthetők. Hősünk figyelmét hosszú tiszavarsányi tartózkodása nyomán előbb a közvetlen környék, a volt Külső-Szolnok vármegye és egykori székhelye, Szolnok mezőváros története keltette fel, majd a távolabbi területeké és településeké.

40 Egy különös tüneménynek, az úgy nevezett Tisza-virágzásának leírása. In: Tudományos Gyűjtemény, 1819. VIII. füzet 3-22.

41 Tekintetes Nemes Bihar Vármegyében ’a Belényesi Járásban kebelezett és a’ Nagyméltóságú Nagy Váradi deák Püspökségnek Vaskói Uradalmához tartozó, Kalugyer helység határjában fekvő dagadó forrás és tájékának, úgy szinte Nagy Váradról odáig tett utazásnak leírása. In: Tudományos Gyűjtemény, 1836. VII. füzet 84-96.

18