Bagi Gábor: Gorove László 1780-1839. Szolnok város első történetírója - Szolnoki arcképcsarnok 4. (Szolnok, 2016)
Bagi Gábor: Az akadémiai tudományosság első Jász-Nagykun-Szolnok megyei alakja: gattájai Gorove László (1780 - 1839) élete és munkássága
Bagi Gábor Az akadémiai tudományosságelső Jász-Nagykun-Szolnok megyei lakja: gattájai Gorove László (1780-1839) élete és munkássága A török hódítók kiűzése után hazánkban komoly erőfeszítések történtek a két évszázados gazdasági, társadalmi és kulturális lemaradás felszámolására. Alföld ugyan helyzete folytán csak érezhető késéssel zárkózott fel a szerencsésebb országrészekhez, de a XVIII. század végére már számos tudományágnak itt is megjelentek az első képviselői, a helyi úttörői. Amíg a Közép- Tiszavidék, valamint a Jászság katolikus részein sokáig a papság, illetve főképp a jezsuita szerzetesek tevékenysége érdemel említést, addig a református vallású területeket, főképp pedig a Nagykunságot már a tudományosság világiasabb szemlélete jellemezte. Az egyes művészeti és tudományágakat végigtekintve területünkön elsőként az európai jelentőségű matematikus, a jászapáti születésűjezsuita, Makó Pál (1723-1793) emelkedett ki, de a későbbiekben a költészet terén jeleskedő Tisza menti nagybirtokos báró Orczy Lőrincről (1718-1789), a szolnoki születésű nyelvész és irodalmár Verseghy Ferencről (1757-1822), a jászberényi műfordító és irodalmár Mihálkovits Józsefről (1777-1839),' valamint a jászkunok első történetírójáról, kőhalmi Horváth Péterről (1756-1829)1 1 2 is mindenképp meg kell emlékezni. Emellett még a 1 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Vili. kötet. Budapest, 1902. 1260-1261. 2 Horváth Péter: Értekezés a’ Klánoknak és Jászoknak eredetekrűl, azoknak régi és mostani állapotjokrúl. Pesten, Petrózai Trattner János Tamás betűivel. 1823.
