Bagi Gábor: Gorove László 1780-1839. Szolnok város első történetírója - Szolnoki arcképcsarnok 4. (Szolnok, 2016)

Tudományos Gyűjtemény, 1820. X. füzet

örökössé lett.6 7 Ez a ’ Ferdinand’ Királyi levele, eggy a ’ legrégiebb Báronátusi Diplomák közzül. - Bővölködött Lőrintz a ’ ragadozásokkal gyűjtött kintsekkel, és ez vált Ferdinánd idejében eggyetlen eggy mód a ’ várak igazgatásának elnyerésére. Testére nézve (azt jegyzi-fel továbbá rolla az író) „potrohos ember, lelkére nézve értetlen, ‘s gyáva Vezér volt”.-(38)A’ Szolnokban volt több Magyar Tisztek közzül a’ leg főbb úgy mint Pekri Gábor Isabellának Zápolya János özvegyének oltalma alá vette magát, és Erdélybe telepedett meg. A’ többiről nintsen említés Istvánfinál.

Tudjuk azt, hogy 1551-ik esztendőben Isabella meg alkudván l-ö Ferdinánd Királlyal Erdélyt Cástáldus Jánosnak a’ Király Vezérjének által adta. Ennek következésében Isabella kis fiának Tutorát Petrovits Pétert, ki a’ hívségre meg-is esküdött Munkáts várával meg ajándékozá a’ Király. Még-is Petrovits 1553-ban nyárban, Erdélynek viszsza szerzését lehettségesnek gondolván Ferdinánd ellenn pártot ütött, és Szent Mihály napján Debretzennél táborba szállott. Segítették őtet nem tsak az akkori Budai Bassa Tujgó; (legalább azzal, hogy Bihar Vármegyét, és Erdélyt lázzítani leveleivel ez is iparkodott) hanem a’ Szolnoki Törökök is magok Sángiákjokkal;*) nem külömben a’ Szegedi Sángiák-is. (Deákosan Zanchiák) De Petrovits támadása nem szerentséltetett, mert a’ szomszéd Vármegyéknek Nemessei minden ketsegtetése mellett se akartak vélle egyesülni, sőt Malvezius6 7 8 János a’ Török udvartól jövő Követ a’ Budai Basát-is a’ Petrovittsal kötött szövetkezésről le-beszéllette. Petrovits vég*) Sángiac, (Sándscháck) a’ Törököknél zászlót tészen ugyan azért neveztettek a ’ Fö Hadi tisztek, kik tsak eggy zászlót ló fark nélkül hordoztak Sandschákoknak. Közönségesen Igazgatói-is

6 Nyáry Ferenc 1. Ferdinánd híres huszártisztje volt, aki kitűnt a török ellen és a schmalkaldeni háborúban.

7 Tojgun budai pasáról van szó, aki 1553-1556, majd 1558-1559 között (haláláig) töltötte be ezt a méltóságot.

8 Giovanni Maria Malvezzi, a Habsburgok első törökországi követe.

0^20 72