Bagi Gábor: Gorove László 1780-1839. Szolnok város első történetírója - Szolnoki arcképcsarnok 4. (Szolnok, 2016)
Tudományos Gyűjtemény, 1820. IX. füzet
méltóságú férfiú, a’ ki 28-ik Nádor Ispánnya vált Magyar országnak?-(H)kötetjében, es 113-ik lapjában)2 ' beiktatott oklevelet, mellynek eredeti Írása T[ekin]t[e jtes Jánkovits Tábla Biró Úr’ Musaeumában tartatik, és a' mellyböl az is kinyilvánosodik, hogy külső Szolnok Vármegyének akkoriban 4 Szolgabiráji lévén 4 járássai lehettek.29 29 30 - Minthogy pedig az Erdélyi Vajdák Kormánya alá adatott Szolnok Vármegye; az Erdély Ország közepében lakó Vajdától igen meszsze esett méltán neveztethetett általa ez Külsőnek, a’ bent Erdélyben fekvő Szolnok Vármegye pedig (melly most 2 járásokra lévén osztva Deésen tartya üléseit) belsőnek, a’ Szilágyságban fekvő pedig: úgymint a’ kettő közt helyheztetett közép Szolnok Vármegyének.31 Hogy viselték e’ egész a’ Mohátsi veszedelemig az Erdélyi Vajdák a’ külső Szolnok Vármegyei Fő Ispányságot? bizonyossan álítani nem lehet, annyival inkább hogy későbbre elenyészett az a’ szokás, hogy a’ petsétes levelek végeiben minden vagy legalább nemelly Fő Ispányok kitétessenek. Utolsó, a’ kit kinyomozhattam Erdélyi Vajda László,32 a’ ki 1384-ben a’ 29 A Tudományos Gyűjtemény 1819. évfolyama 12. füzetéről van szó. 30 A helyzet némileg bonyolultabb. 1300-1426 között Külső-Szolnoknak a későbbi Külső- és Közép-Szolnok együttesét tekintették, amelynek valóban négy szolgabírája és járása volt. 1426 után az önállósult Közép-Szolnok továbbra is négy járással rendelkezett, a Tisza menti Külső-Szolnok viszont már csak kettővel. Elgondolkodtató, hogy az erdélyi vármegyék (így Belső-Szolnok) szintén csak két szolgabíróval és járással rendelkeztek a középkor folyamán. Tringli István: Megyék a középkori Magyarországon. Honoris causa. Tanulmányok Engel Pál tiszteletére. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. Analecta Medievalia, 40. III. Szerk.: Neumann Tibor-Rácz György. Budapest-Piliscsaba, 2009. 487-518.; W. Kovács András: Szolgabírák és járások a középkori Erdélyben. In: Erdélyi Múzeum, 2010. 3^1. szám 33—42. 31 Valószínűleg 1261 előtt Szolnok megye Tisza menti része számított belsőnek, ám a szolnoki ispán címének az erdélyi vajdához történő kapcsolásával a szemlélet megváltozott. Az erdélyi rész lett a belső, a tiszai a külső rész. 32 Tomaj nembeli idősebb Losonczi Lászlóról van szó, aki 1376-1385, 0^9 46
