Bagi Gábor: Gorove László 1780-1839. Szolnok város első történetírója - Szolnoki arcképcsarnok 4. (Szolnok, 2016)

Tudományos Gyűjtemény, 1821. VIII. füzet

említésre méltó, mellynek 87-ik lapján az találtatik feljegyezve, hogy azon évben böjt elő65 Havának 8ik napján Losontzon az azt követő esztendőben pedig, a’ mint a’ 100 ik lap erősíti G át son tartotta a’ Vármegye üléseit. Végre a’ Pogány ellenségnek kiűzettetése után Hertzeg Eszterházy Pál Nádor Ispány előlülése alatt, igen sok nagy Urak, és Hadi tisztek, és teménytelen nemesseknek jelenlétekben, és mivel a’ haza a’ Török igától megszabadúla kimondhatalan ö-(69)Azomban több szakadék irományok (mellyekket itt el sorozni hoszszas volna) semmi kéttséget sem hagynak fel arról, hogy a’ Hevess Vármegyei gyűlések tovább is (mintegy 1680-kig) a’ Fűleki várban tartattattak, azután pedig Gyöngyösön, a’ hói ma-is fen áll a’ Vármegyének tsinos háza. Végre 1687-ikbe Eger-is a’ Törökkezéből kimenekedvén, ezen Püspöki városban a’ hói mais az Érseknek mint örökös Fő Ispánynak Elől-űlése alatt folynak, kezdettek tartattatni az eggyesült két Megyéknek Közönséges Gyűlései.

c) Az Erdélyi Wajdák’ Fő-Ispányságáról.

Midőn azon Könyvnek, mellynek ez a’ tzimje „Palatini Regni Hungáriáé bello, paceque clarissimi editio tertia Tyrnaviae Anno 1760" 59-ik lapján66 Tamás Erdélyi Wajdáról azt olvasnám, hogy őtet a’ neveden szerző belső Szolnok Vármegyei Fő Ispánynak tartaná, és világosan álítaná, de másutt is már nékem az az ellenvetés tétetett volna, hogy az Erdélyi Wajdák nem á’ Magyar Országi külső Szolnok; hanem az Erdélyben fekvő Belső Szolnoknak Fő Ispányságát viselték volna; tanátsosnak tartottam a' hibás véleményt hiteles kútfőből merített erősségekkel megtzáfolni.

Való ugyan, hogy a’ Zounuki, és Zonuki szó mellé igen ritkán adatott hozzá a’ külsői kitétel a’ Wajdáknak tzimjében; de innen nem

65 Február.

66 Ez monostori Barinyay István munkája, de 1753-ban jelent meg.

169 G£7D