Bagi Gábor: Gorove László 1780-1839. Szolnok város első történetírója - Szolnoki arcképcsarnok 4. (Szolnok, 2016)

Bagi Gábor: Az akadémiai tudományosság első Jász-Nagykun-Szolnok megyei alakja: gattájai Gorove László (1780 - 1839) élete és munkássága

jórészt vagy teljes egészében - Gorove László itteni birtokán íródhatott.28

Gorove legjobb műve azonban egyértelműen az Érdemes kalmár című ötfelvonásos darab volt. Ebben a szerző már szakított az idegen, múltbeli témákkal, és az eredmény az első magyar polgári dráma lett. Ez története, hangulata alapján az Iffland29 és Kotzebue által is népszerűsített polgári családdrámákhoz tartozik, és mondanivalóját tekintve a feudális előítéletek ellen irányult. Mindez annak ellenére is figyelemreméltó, hogy a mű a saját korában nem keltett nagyobb érdeklődést, megjelenésének és bemutatásának még nem volt számottevőbb visszhangja.

A darabban a főhős Romjeszky, a lengyel kalmár Luzini olasz gróffal együtt érkezik a magyar generális gróf házába. Az olasz apja ugyanis a sebesült tábornokot ápolta, amiért is az a lányát, Ottiliát feleségül ígérte vendéglátója fiának. Romjeszkyt kezdetben lenézik, csak az öreg Rozsos strázsamester fedezi fel emberi értékeit. A gőgös Ottilia kanárija pusztulásáért a szobalányát bünteti, akinek még a leendő házassága is veszélybe kerül. A lányt csak Romjeszky közbenjárására veszi vissza szolgálatába, és a kisasszony mindinkább megtanulja becsülni a kalmárt. Hatására a gróf is üzletet ajánl a főhősnek: vegye meg juhait, ökreit és tinóit, mivel a szűk esztendő miatt kénytelen azokat eladni. Romjeszky azonban az állatok megtartását javasolja, mivel szerinte fel fog menni az áruk. Romjeszky leleplezi a gróf haszonleső intézőjét is, ám az elbocsátását már megakadályozza, mert nem akarja családostól tönkretenni. Közben Luzini a magyar nemesek iránti nyílt megvetése miatt mind ellenszenvesebbé válik, Ottilia és Romjenszky egymásba szeret, és miután az utóbbiról is kiderül, hogy valójában magyar nemes, már nincs akadálya a házasságuknak.

A meglehetősen nehézkes és néha kimondottan sablonos történet nem mérhető sem Shakespeare, sem Katona József mércéjével. Bonyodalomnak a darabban nyoma sincs, a főszereplő pedig csupán passzív megélője az eseményeknek. Számos jelenet egyszerűen felesleges, mivel egyáltalán nem viszi előre a cselekményt.

28 Jetzid és Hábá avagy A féltés és meghasonlás: szomorú játék. Buda: Länderer Nyomda, 1806. 154.

29 August Vilhelm Iffland (1759-1814), víg- és szomorújátékairól ismert német (porosz) szerző, berlini színházigazgató.

14