Bagi Gábor: Gorove László 1780-1839. Szolnok város első történetírója - Szolnoki arcképcsarnok 4. (Szolnok, 2016)

Tudományos Gyűjtemény, 1821. VI. füzet

a ’ Törököknek kimenetelek után gyakran fogyasztotta a ’ pestis az Ország népességét. a) A ’ Szolnoktól nem meszsze fekvő Tisza Püspöki lakósok (a’ Szatmári N[eme]s. Káptalannak Hevess, és külső Szolnok törvé­nyesen eggyesült vármegyékben lévő falúja a ’ Tisza mellett) annak ‘emlékezetére, hogy akkoriban az ö kis helységek mellyet a ’ Tisza árja gyakran egészszen beszokott keríteni ment maradott a ’ dög­haláltól Szombaton délután soha sem dolgoznak bár mennyi napi bér igértessen nekiek így tud hálálkodni az együgyű, és egyenes falusi gazda inkább, mint hamis okoskodásai mellett az égnek jó téteménnyeit vagy meg nem ösmérö, vagy megvető sok városi ember.-(43)­dét-is emésztette; de onnan ki-kerekedvén el öntötte özönével Kis aszszony havának első napján Szolnokot, és annak minden környékeit. Nem lehetnek háborúkon a’ tábori lineák szebben elrendelve mint ezek a’ Sáska Miliárdok, mellyek Tószegnél (egy Pest Vármegyei Szolnok szomszédságában a’ Tisza-par­­ton fekvő; de az Abonyi Uradalomhoz tartozó falúnál) soroz­­ták-el magokat, s úgy azután a’ képzelhetetlen sokaság három felé szakadván, egyik Csoportját a’ Tiszán keresztül Debre­­tzen felé repítette, a’ második osztály Pest Vármegye széléről a’ Jász földnek tartott, a’ harmadik sereg Szolnoknak vidék­­jeit szállotta meg. Az által takarodások reggeli hat órától fogva estvéli hét óráig tartott; pedig olly sűrűséggel, hogy vastag felhők gyanánt a’ tisztán rogyógó nápnak fénnyét, el-fognak, és a’ földre homályt vonnának. - Mindent elkövettek ugyan a’ meg-felemlett Szolnoki lakósok a’ Kártékony, és rágtsúló vendégek’ el-űzésére; de azokat még is a’ várost Környékező nádasokból, és rétségekböl, a’ hová ejtszaka rejtőznek, és a’ honnan nappal zsákmányolni széljel repkednek vala nem vala lehetséges ki-zavarni. Noha pedig akkorában gyakran hullot­tak a’ záporok, de kártékony munkálkodásaikban azok se akadályoztathatták a’ hoszszu lábú szárnyas férgeket. A’ Ker­ti gyümöltsöket, szőllőket, fák’ leveleit, szóval a’ földnek min­den zöldségeit öszve rágván is tenkre tévén, végre úgy tűn­­tek-el, mint hajdonában az irgalmatlan, vad Tatár tsordák, mellyek tsak akkor hagyták el telepedések helyét, mikor mind C^2£> 122

Next

/
Oldalképek
Tartalom