Bagi Gábor: Gorove László 1780-1839. Szolnok város első történetírója - Szolnoki arcképcsarnok 4. (Szolnok, 2016)

Tudományos Gyűjtemény, 1821. VI. füzet

ezen szavak olvastatnak „oppidi nostri fiscalis Szolnok" a’ vásárokról szólló ki-váltságnak kiadásokon tehát, melly tsak 19 esztendőkkel esik későbbre, mint a’ Rákotziánusok3 ki üzettetése már a’ Felségnek sajáttsága vala.

Többet lehetett volna a’ Szolnok vári viszontagságokból még napfényre deríteni, ha a’ lán-(41)gok mind a’ Sóshívatalnak, mind a’ városnak leveltárját megnem emésztették volna. 1739-ik esztendőben tudniillik Böjt más4 havának tizenkettedikén éjfél útánn Bó’so Imre lakosnak kertjében ki ütvén a’ tűz, az egész várost, a’ só pajtákat, a’ sós tisztek quartély házaikkal együtt be-hamvazta; a’ mi több alig kezdettek az el-égett, és öszve omladozott házak valamennyire épülni, már megint az 1742-ik esztendőben Szent Mihály5 havának tizenkilentzedikén támadott gyulladás porrá tett száz hetven öt hazakat. A’ templom, és a’ Klastrom mind a’ két szerentsétlen esetben épségben maradtak, vélhetőképpen azért-is, mert a’ tsak kevés házakból álló kis városkától tavúlatskán,6 és egészszen el-szigetelve feküdtek.

Még nagyobb tsapást hozott a’ helyre a’ következett 1743-ik esztendőben uralkodott döghalál melly először az akkoriban hadi lábon álló és különös testet formáló Katona városban7, titkon, és észre vehetetlenül harapózván, 4-ik Májusban végre világosságra jött a’ nyavala, és annak minéműsége egy nagy mértékben kegyetlenkedő Pestisnek lenni el-ösmértetett. - Noha pedig a’ felsőbb rendelések tartalma szerént az igy megmirigyesedett Katona város a’ külső, úgymint Tabán, és Német városoktól külön zárattatott; még is az 1744-ki Februáriusnak 25-ik napjáig kilentz holnapok, és húszon egy napok alatt a’ pusztító nyavalya 480 embereket (majd harmad részét a’

3 Azaz a kurucok.

4 Március.

5 Szeptember.

6 Távolabb.

7 A Katonaváros a szolnoki helyőrségi katonák családtagjainak lakóhelye volt, akik kezdetben még kiváltságokkal is rendelkeztek.

0^*9 120