Babi Gábor: Somogyi Ignác 1859-1889. Szolnok dualizmus kori monográfusa - Szolnoki arcképcsarnok 3. (Szolnok, 2014)

2. A földrajzi-természetrajzi indíttatás

« <3£7Ö

közötti kölcsönhatásokat. Ritter ugyanakkor minden korábbinál következetesebben emelte be az embert a földrajzi kutatások körébe, és a földrajztudományban elsőnek fogalmazta meg az élőlények és az államok növekedésének analóg cikluselméletét.24

Hunfahy és Ritter hatása Somogyi doktori értekezésében is kimutatható, amely 1880-ban Szolnokon jelent meg „Melanézia etnográfiája, különös tekintettel a lakosok szellemi, erkölcsi életére és nyelveire” címmel.25 A munkát témája alapján napjainkban már nem a földrajz, hanem sokkal inkább a néprajz tárgyköréhez sorolhatnánk. Ámde nem hagyható figyelmen kívül, hogy ebben az időben a tudományok besorolása meglehetősen problémás volt. A nagy német természettudós, Alexander von Humbold (1759-1859) és Ritter működése nyomán a természeti és az emberföldrajz szinte szétválni látszott, és maga Hunfalvy is a néprajzot a geográfia részének, egyik ágának tekintette.26

A dolgozatban érintett Melanézia a Csendes-óceán délnyugati részén fekvő szigetek összefoglaló elnevezése. Hét nagyobb (Uj-Guinea, Új-Britannia, Salamon-szigetek, Santa-Cruz, Új-Hebridák, Új- Kaledónia, Loyalty-szigetek) és számos kis sziget alkotja. Somogyi munkája megírása közben nem támaszkodhatott személyes élményekre, az értekezés megjelenése után másfél évtizednek kellett eltelnie, míg magyar utazók eljutottak Óceániába. Festetics Rudolf (1865— 1943) a Csendes-óceáni-szigeteken szerzett élményeiről 1905-ben megjelent Emberevők között” című művében számolt be, míg Bíró Lajos (1856-1931) rovartani kutató és néprajzi gyűjtő 1895-től töltött hét évet Német-Új-Guineában, ahonnan folyamatosan küldött tudósításokat a Természettudományi Közlemények számára.27

24 FODOR Ferenc: A magyar földrajztudomány története. Budapest, 2006. 119-146.

25 Melanezia etnográfiája különös tekintettel a lakosok szellemi, erkölcsi életére és nyelveire. Rövid összehasonlító melanéziai grammatikával. Tudori értekezés. Szolnok, 1880. 122. + 1 térkép

26 FODOR Ferenc id. műve. 135.

27 VANGYEL Erzsébet: Somogyi Ignác egy elfeledett művéről. In: A szülőföld szolgálatában. Tanulmányok a 60 éves Fazekas Mihály tiszteletére. Szerk.: Bagi Gábor és Gulyás Katalin. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 49. Szolnok, 1996. 273-276.

14