Babi Gábor: Somogyi Ignác 1859-1889. Szolnok dualizmus kori monográfusa - Szolnoki arcképcsarnok 3. (Szolnok, 2014)

2. A földrajzi-természetrajzi indíttatás

A témaválasztás egyértelműen Hunfalvy és Ritter iskolájára mutatott, és a természet emberekre gyakorolt hatásának aspektusait vette górcső alá. Figyelemre méltó viszont, hogy Somogyi már Ratzel újabb nézeteire is hivatkozott. A német Friedrich Ratzel (1844—1904) kiemelkedő szerepet játszott a modem politikai földrajz történetében, szemléleti alapjai sajátos megfogalmazásában. Földrajzi felfogásának alapösszefüggéseit (földrajzi determinizmus, szociáldarwinizmus, biologizmus) az magyarázza, hogy érdeklődése kiterjedt a zoológiára és a történettudományra, és ennek nyomán életművében mindvégig jelentős helyet foglalt el a természet­­földrajzi környezet és a társadalmi fejlődés kölcsönhatásainak elemzése. E kölcsönhatást a földrajzi környezet elsődlegességét hirdetve fogalmazta meg, így a már létező földrajzi determinizmus egyik felerősítője, és egyben érvényesítője lett az antropogeográfia (emberfóldrajz) és a politikai földrajz területén. Ratzel részletekbe menően foglalkozott az országok és határaik problematikájával, későbbi politikai földrajzi alapműve egyik meghatározó vonulatával. A határokat illetően a tengeri határokat tekintette az igazi, „lakhatósági” határnak. Ezekhez a tengeri határokhoz képest ,r..a szárazföldi határok inkább véletlen jelenségek a melyeket nem annyira maga a természet, mint inkább az ember restsége vagy önkénye vont Ratzel ,ylnthropogeographie” c. alapművének németországi meg­jelenésekor (1882) még Hunfalvy sem mérte fel valódi jelentőségét, bár emberi tisztességét és szakmai elfogulatlanságát jelzi, hogy a felfogásbeli különbségek ellenére (vagy épp azért) támogatta a munka hazai megjelentetését.51 52 Somogyi itt már Ratzel munkájára hivatkozott, amikor a kultúrák égövek szerinti elkülönülését hangsúlyozta: „a mint a kiimát osztá­lyozzuk egy forró, két mérsékelt és két hideg övre, úgy osztályozhatjuk az ezen övék alatt fejlődött művelődést is; azaz beszélhetünk tropikus, poláris és mérsékelt övi kultúrákról, melyek, mint azt Ratzel oly szépen mondja, ép oly szalagszerűen, egymással egyenközüen halad­nak végig a földgömbön, mint magok a nagy természeti övék... Ezeket az öveket bátran nevezhetjük kultúröveknek; bár mint látni fogjuk, ez elnevezés leginkább csak az északi mérsékelt övét illeti meg... ”53 51 SOMOGYI Ignác: Az égövek és a művelődés. In: Földrajzi Közlemények, XIII. évf. 1885. nov. [IX. fűz.] 497-520. 52 HAJDÚ Zoltán: Friedrich Ratzel hatása a magyar földrajztudományban. In: Tér és Társadalom, 1998. 3. sz. 92-104. 53 SOMOGYI Ignácz: i. m. 502. <3^9 is

Next

/
Oldalképek
Tartalom