Babi Gábor: Somogyi Ignác 1859-1889. Szolnok dualizmus kori monográfusa - Szolnoki arcképcsarnok 3. (Szolnok, 2014)
4. A "Szolnok város története" megmaradt kötetéről
G^9 • Mindenképpen szólnunk kell még a kézirat kapcsán Somogyinak a szolnoki születésű Verseghy Ferenccel (1757-1822) szemben nyelvészeti szempontból megfogalmazott rendkívül lesújtó és igazságtalan véleményéről. Somogyi maga is irodalmat kedvelő és művelő ember volt, számos útleírása, tárcája mellett több verse is megjelent a helyi lapokban, így álláspontja első pillanatra érthetetlennek tűnik. Valójában azonban csak azt az általános véleményt fogalmazta újra, ami a XIX. század első felében Verseghynek Révai Miklóssal (1750-1807), a magyar történeti nyelvészet megalapítójával, a máig meghatározó helyesírási alapelvünk, a szóelemző felfogás érvényesítőjével való szakmai vitája nyomán országosan kialakult. Mindketten a magyar nyelvtudomány rendszerének felépítésére törekedtek, ám a felfogásaik közötti lényeges ellentmondások olyan fokú személyes ellentétet szítottak, ami a hazai tudományos életben szinte páratlan és példátlan háborúskodássá fajult.1"6 Révai szerint a helyesírás elve az etimológia; míg Verseghy szerint a kiejtés, így aztán az előbbi a kertje, látja; Verseghy a kerttye, láttya formát ismerte el. Révai a régi nyelv alapján hadakozott az ikes igék használata mellett; Verseghy tagadta ezek külön ragozását. A j és y használatáról folyó vita nyomán a Révai irányát jottistának, Verseghyét ypszilonistának nevezték. Somogyi Verseghy ócsárlásával párhuzamosan Révait minden tekintetben dicsőítette. Ma már úgy látják, Verseghynek jóval több igazsága volt, mint ahogyan azt kortársai megítélték, de a lényegesebb kérdésekben a tudomány inkább Révait igazolta. Ennek ellenére Verseghy nyelvtudományunk fejlődésében betöltött szerepét nem vitathatja senki.126 127 126 Lásd pl. „Verseghy Ferencnek megcsalatkozott illetlen mocskolódásai a tiszta magyarságban. Melyet valóságok szerént nyilván megmutat és méltán megdorgál Révai Miklósnak buzgó hív tanítványa s igaz tisztelője Fényfalvi Kardos Adorján. 1806.” 127 Lásd legújabban DEME Zoltán: Verseghy Ferenc c. munkáját, illetve az általa meghivatkozott irodalmat. (^9 35
