Babi Gábor: Somogyi Ignác 1859-1889. Szolnok dualizmus kori monográfusa - Szolnoki arcképcsarnok 3. (Szolnok, 2014)

4. A "Szolnok város története" megmaradt kötetéről

A kézirat e kötetéhez Somogyi kimondottan kevés irodalmat használt fel. így 1739-1848 kapcsán csak Bél Mátyás121 és Korabinszky János Mátyás (1740-1811)121 122 123 munkáit, illetve Gór öve már említett tanulmányait, a forradalom és szabadságharc időszakára pedig Horváth Mihályi háromkötetes feldolgozását. Ezentúl már csak Karkecz Alajos (1854-1933) szolnoki oktatás- és egyháztörténetéről történik említés.124 125

Itt is komoly balszerencséje Somogyinak, hogy újabb adatokat, szemléletmódot tartalmazó, nagyobb feldolgozások csak akkor jelentek meg, amikor betegsége már elhatalmasodott rajta, és felhasználni azokat már nem tudta. Mindenképp ki kell emelnünk Gelich Richard (1821-1899) ezredesnek a szabadságharc hadtörténetét bemutató háromkötetes nagy művét,1“5 mivel Somogyi kéziratának egyértelműen leggyengébb, igen súlyos hibákkal, komoly tárgyi tévedésekkel teli része az 1849-es hadiesemények bemutatása. A szolnoki jegyzőkönyvek használható anyaga ugyan itt is jól elkülönül, ám a Horváth Mihálytó\ átvett részeknek már a csoportosítása is igen kusza, következetlenül csapongó, rendkívül nehezen követhető. Az év első három hónapjának hadieseményeit Somogyi különösen zavarosan adta elő, igen sok tévedéssel. Az 1849. júliusi események kapcsán sem szól a két hadtestből álló Közép-Tiszai Hadsereg létrehozásáról Cegléd és Szolnok központtal, ami az ekkori eseményeket új nézőpontba helyezhetné. A hadsereg élére kinevezett Perczel Mórról ugyan megemlékezik, Görgei 1849. júliusi szolnoki szerepeltetése viszont már nagyon súlyos tévedés, míg a Tiszafüredről Törökszentmiklósig történő állítólagos hadmenete (a Tokaj-Debrecen- Arad útvonal helyett) egy bődületes félreértésen alapuló kitaláció.

121 Notitia Hungáriáé Novae Historico Geographica I-IV. Viennae, 1735-1742.

122 Geographisch-historisches und Produkten-Lexikon von Ungarn, in welchem die vorzüglichsten Oerter des Landes in alphabetischer Ordnung angegeben, ihre Lage bestimmt, und mit kurzen Nachrichten, die im gesellschaftlichen Umgänge angenehm und nützlich sind, vorgestellt werden. Mit einer Postkarte, durch deren Beyhilfe man sich einen vollständigen Ideal-Atlas dieses Reichs selbst entwerfen kann. Pressburg, 1786.

123 Magyarország függetlenségi harcának története I—III. Genf, 1865.

124 Szolnokváros közoktatásának és plébániájának története. A főgymn. ötven éves ünnepélye alkalmából. Szolnok, 1885.

125 Magyarország függetlenségi harcza 1848-49-ben I—III. Budapest, é. n. [1882-1889]

34 Ö27Ö