Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Dr. Balogh Béla 1890-1947 - Egy tudós tanár életútja (Szolnoki arcképcsarnok II., 2004)

„Becsüljük meg a múlt emlékeit... n (Polgár Zoltán)

G^S9 # GŐ7Ö folyóiratokban német és angol nyelven, már jóval több ennél: tudós, a szó legnemesebb értel­mében. Balogh Béla ilyen em­ber volt. A teljesség kedvéért álljon itt azoknak a szervezeteknek a ne­ve, melyekben aktívan vett részt 1933-ban: Gesellschaft für Phy­sische Antropologie (Műn- A leltári napló címkéje chen), a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűlésének tagja, a Magyar Földrajzi Társaság Didaktikai Szakosztályának választmányi tagja, a Biological Abstracts (Phi­ladelphia) munkatársa, a Verseghy Irodalmi Kör választmányi tagja és a Szol­noki Könyvtár- és Múzeumegyesület ügyvezető alelnöke. Régészeti munkásságáról csak néhány újságcikk és kisebb kiállítás árul­kodik, a témában három rövidebb cikket írt, valamint berendezte a múzeum első régészeti kiállítását, melyet a múzeummal együtt sajnos hivatalosan sohasem nyitottak meg abban a formában, de bárki érdeklődő megtekinthette. 1927. május 22-23-án Szolnokon rendezte meg a Magyar Földrajzi Társaság országos vándorgyűlését, ahol megtekinthető volt egy földrajzi ki­állítás június 7-ig, melynek keretében egy teljes termet szenteltek a régé­szetnek. Az esemény egyik fő szervezője Balogh Béla volt. A kis kiállításban az általa feltárt lelőhelyek, valamint a többi szolnoki műkedvelő által össze­adott egyéb leletek segítségével mutatták be Szolnok környékének archeoló­giai értékeit, valamint az előkerült csontanyagból néhány antropológiai tárlót is berendeztek. A mai múzeum alapjait vetette meg ez a kiállítás, ekkor először fogott össze a város közössége a gimnazistáktól a város vezetéséig, és talán ez volt a közvetlen inspiráló esemény, ami a múzeum megalapításához vezetett. „...A kultúregyesület főleg két gyújtópontból áraszthatna világos­ságot a lelkekbe: ezek egyike a könyvtár, másika a múzeum. " 3 - írta a kiállítás kapcsán Balogh Béla. Régészeti feltárást maga is végzett négy különböző helyen, ezek közül a Zagyva-gát építése során több helyszínen több alkalommal is. 1923-24-ben a Malomzug nevű határrészen építettek egy új gátszakaszt a Zagyva nyugati oldalán, a város védelmére. A munkálatok során előkerült 3 Balogh Béla: A szolnoki földrajzi kiállítás. In: A Szolnoki M. Kir. Áll. Verseghy Ferenc­reálgimnázium értesítője az 1926-27. tanévről. 3-29. p. Ö'Si© SÍ Q£?0

Next

/
Oldalképek
Tartalom