Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Dr. Balogh Béla 1890-1947 - Egy tudós tanár életútja (Szolnoki arcképcsarnok II., 2004)

Az antropológus (Balogh (Béla (Farkas L. Gyula)

G^) m Q^Ö A debreceni egyetemi hallgatót antropológiai vizsgálata az 19384939. tanévben. I>r. AALOCH BÍIA kény gondolkodásra, koncentrációra, rendszerező gondolkodásra, a természet és a magyarság szeretetére nevel, és fejleszti a megfigyelőképességet, esztétikai érzéket. 1928-ban, Török Aurél halála után 16 évvel 14 oldalas közleményében elemzi a hazai antropológia történetét, tevékenységét, és szomorúan állapítja meg, hogy a budapesti tanszék professzori állására ennyi idő után sem találtak megfelelő szakembert.

4 Az 1923 és 1930 közötti időszakban az Antropológiai Füzetekben és a Természettudományi Közlönyben megjelent kisebb ismertetései arról tanúskodnak, hogy az antropológia csaknem minden részterülete érdekelte. 1931-ben már a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium 554 tanulóján 1929 és 1931 között négyszer végzett mérésének eredményeit ismerteti.

5 Alapos munkájára jellemző, hogy 23 morfológiai jelleget figyelt meg, 64 méretet mért, melyekből 29 jelzőt számított ki, és 3 fiziológiai jelleget is vizsgált. Az utóbbiak azért érdekesek, mert ezek a testneveléssel kapcsolatosak, melyek jelzik a sportantropológia irányába haladó érdeklődését. Vizsgálatai értékes adatokkal bővítették a magyar gyermekek növekedésére vonatkozó ismereteinket. Erre az időszakra esik a fáradhatatlan munkájával létrehozott szolnoki közkönyvtár és a szolnoki múzeum alapjainak megteremtése is. Az 1942-ben megjelent tanulmány címlapja 4 Balogh Béla: A hazai antropológia sorsa. In: Debreceni Szemle 1928. 2. 69-82. p. 5 Balogh Béla: Jelentés a tanulókon végzett szomatoszkópiai, szomatometriai és fiziológiai vizsgálatokról. In: A Szolnoki M. Kir. Áll. Verseghy Ferenc-reálgimnazium 1930-1931. évi értesítőjéből. 1931. 3-15. p. 0^550 76" ®£7D