Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Dr. Balogh Béla 1890-1947 - Egy tudós tanár életútja (Szolnoki arcképcsarnok II., 2004)

Balogh Béla földrajztudományi munkássága (Vadász István)

0^0 Q GőTD Összegzés Az utókor által antropológusként számontartott Balogh Béla földrajztudományi tevékenysége három területen hozott újszerű eredményeket. Szolnok című tanulmánya a települést mint legkisebb lehetséges táji keretet felfogó szintetikus földrajzi munka. Ezen minőségében egyike a lassan gyarapodó hasonló írásoknak. Szolnok ilyen feldolgozásán túl ez idő tájt alig tucatnyi városról (pl. Szombathely, Győr, Kőszeg, Pécs, Gödöllő, Eger, Kecskemét, Debrecen, Szeged, Szarvas) született hasonló, vagy többé-kevésbé hasonló megközelítésű dolgozat. S ha ezek közül nem is a Szolnok a legteljesebb, szerzője méltán váltotta ki a kortársak és az utódok elismerését. Ez tehát fontos hozzájárulás az akkori modern, szintetikus földrajzi megközelítést érvényre juttató szaktudományi törekvésekhez. Balogh földrajzpedagógiai, didaktikai munkássága - s különösen két munkája - viszont korszakos jelentőségű. A szolnoki földrajzi kiállítást a korabeli szakirodalom egyértelműen új kezdeményezésnek minősíti. Ezt az is bizonyítja, hogy a további hasonló kiállítások, az iskolai múzeumi jellegű gyűjtemények létesítése számára modellként, kiindulópontként szolgált. Mindez összefüggésbe hozható Balogh azon igyekezetével, amelynek során pedagógiai munkásságának középpontjába a honismertetés fontosságát, a szülőföldismeret tanítását állította. Ennek a pedagógiai küldetésnek a földrajztanítási tankönyv megalkotása volt a csúcspontja. Ez egy nemzetközi tendenciák ismeretére alapozott, a hazai gyakorlati tapasztalatokra épülő tankönyv. Olyan egyedi tananyag, amely akkor kimondottan unikumnak számító kezdeményezés volt. Ugyanakkor ez a tankönyv egy távlatosabb cél elérését is szolgálta. Úgy tűnik, Balogh Bélának a földrajz- és a szülőföldtanításról vallott nézetrendszere, a saját maga és kortársai által is vallott integratív, tudományközi felfogás nagy mértékben hozzájárult a múzeumalapításhoz is. Szerencsére ebben Szolnok város korabeli közvéleménye is segítségére volt. Úgy vélem, a múzeumalapító, antropológus Balogh Bélára így a geográfia művelői is méltán tekinthetnek tisztelettel. Azaz munkásságát felidézve a természettudományi muzeológia megyebeli úttörőjére is emlékezhetünk. Dr. Vadász István 47 Lásd: a táj, a miliő szerepe és a rasszjellemzők közötti összefüggések kutatása, amely ez idő tájt alapvetésnek számított. G^Ö 35 QSFO