Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Dr. Balogh Béla 1890-1947 - Egy tudós tanár életútja (Szolnoki arcképcsarnok II., 2004)

Balogh Béla földrajztudományi munkássága (Vadász István)

Ö09 0 (2£7D város élete egyedül fekvéséből, természeti körülményeiből tökéletesen megmagyarázható lenne"}

6 Ezért a szerző sorra veszi a táj földrajzi leírásához szükséges, az előzetes analízishez nélkülözhetetlen, a szintézis nyomán megszülető jellemrajz elkészítéséhez elengedhetetlen összetevőket. A fekvés, a természeti viszonyok elnevezésű fejezet a város topográfiai fekvését ismerteti, majd rövid felszínfejlődési utalások közepette morfológiai leírást olvashatunk. A mélyfúrások révén geológiai áttekintést is kapunk, bár ez még nem teljes, hisz a legújabb feltárás - a városi fürdő kútjának fúrása még éppen folyamatban van. A város éghajlati viszonyaival, flóra- és fauna képével - sőt paleontológiái elemzésével is - megismerkedhetünk. Számos, itt közölt eredményt ma már másként értelmezünk, ám úgy vélem, ebben a részben Balogh a földrajzi fekvés és a felszíni viszonyok bemutatásával például az ártér és az ármentes szint eltérésének, s annak településformáló hatásának hangsúlyozásával, vagy a mélyfúrások geológiai, őslénytani értékelésével - módszertani szempontból is fontos munkát végzett. A neolitikumtól induló történeti áttekintés a telephely-választás indoklására, illetve a szárazföldi és vízi utaknak mint a fejlődésre és a megtelepedésre ható tényezőknek a megragadására irányul. A Ptolemaios-féle Pession keresése kissé öncélúnak tűnik, a Szolnok név magyarázata viszont körültekintő, sokoldalú. Itt nemcsak a korabeli szakmai viták erdményeit ismerteti, hanem azokat a helyi közvélemény számára is igyekszik tudatosítani (pl. a Zounuk személynév volta, sőt a sókereskedelem és az Árpád-kori illetve későbbi térszerkezet lehetséges összefüggéseinek magyarázata). Úgy vélem, a telephely, az útvonalak futása, a kereskedelmi szerepkör témakör elemzése, a védelmihely-jelleg alakulásának áttekintése a helyi-helyzeti energiák szakszerű feltárását eredményezték ebben a dolgozatban, s ez kétségkívül a munka egyik erősségének számít. Maga a helyi, helyzeti energia kifejezés is ebben az időszakban jelenik meg a szakirodalomban, s noha a kategóriát Balogh szó szerint nem használja, a dolgozatból kitűnik, hogy Szolnok jellemzésére vonatkozóan ismeri és alkalmazza. A lakosság élete, termelőmunkája fejezet a jelenkorhoz vezető két legfontosabb tényező, az ármentesítés és a vasútépítés bemutatásával kezdődik. Balogh rámutat, hogy ezek a tudatos termelőmunkával kapcsolódnak össze, s a sókereskedelem, a vízi közlekedés és a közlekedésföldrajzi helyzet alakulására is kitér az elemzés. Jellemző módon a tiszai faúsztatás és a mai faipar összefüggése is felvillan egy tömör mondatban, mely a jó elemzőkészség 16 Balogh Béla: Szolnok..., 15&-159. p. 0SSS0 17 Q27Ö