Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Dr. Balogh Béla 1890-1947 - Egy tudós tanár életútja (Szolnoki arcképcsarnok II., 2004)

Balogh Béla földrajztudományi munkássága (Vadász István)

0^0 Q GÖ7D földrajzát, leíró földrajzból Ázsia fizikai földrajzát, tantárgytörténetből a földrajz és a földrajzi felfedezések történetét, illetve a legújabb felfedezések történetét. Ezeket az előadásokat Lóczy Lajos

7 tartotta, aki a földrajzi gyakorlatokat is vezette. Lóczy mellett a már említett Kövesligethy Radó általános és alkalmazott földrajzot is előadott. Egyetemi éveinek utolsó szakaszában Balogh Bélát a Lóczyt követő tanszékvezető, Czirbusz Géza

8 is tanította. A kortársak szerint vitatható földrajztudományi elveiről ismert Czirbusz az 1910-11. tanév második félévében Európa gazdasági és kulturális geográfiáját adta elő. Balogh még 1911 során tanári szakvizsgát tett, majd ugyanezen év végén bölcsészdoktori oklevelet is szerzett. Rövid ideig tartó fővárosi gimnáziumi tanítás, majd katonáskodás következett, mely a világháború kitörését követően frontharcokkal és orosz hadifogsággal végződött. 1918 végétől a szolnoki Magyar Királyi Állami Főgimnáziumba került tanítani, majd később, 1923-ban a Bartucz testvérek által indított és szerkesztett Antropológiai füzetek külső munkatársa lett. (Bafogfi <Béíd és a ^praBed föfárajztudományi törefyésefi Minden bizonnyal főgimnáziumi tanári működésével, a földrajztanítás iskolai reformja körüli törekvésekkel függ össze, hogy 1926. szeptember 26-án a Magyar Földrajzi Társaság választmányi ülése Balogh Bélát felveszi 7 Lóczy Lajos (1849-1920) geográfus, geológus. Érdeme, hogy az adatokat halmozó országleírások helyett a jelenségek összefüggéseké figyelő, a fejlődéstörténetet szem előtt tartó, oknyomozó kutatási irányzat vált meghatározóvá a magyar geográfiában. Oroszlánrésze volt a földtani ismereteken nyugvó földrajz megalapozásában. Kiváló geográfus-iskolát teremtett, és ezzel a magyar földrajztudományt a világ élvonalába emelte (diákjai közé tartozott többek között: Cholnoky Jenő, Prinz Gyula, Teleki Pál, Réthly Antal). 8 Czirbusz Géza (1853-1920). Mint geográfus, Hunfalvy János tanítványának vallotta magát. Hunfalvy történeti bázison álló enciklopédikusságával szemben azonban ő a hangsúlyt az emberföldrajzra, korabeli kifejezéssel antropogeográfiára helyezte, így szembekerült a geológus Lóczyval is. Eltökéltségével erős ellenpólust jelentett a Lóczy nevével fémjelzett természettudományos beállítottságú iskolának, ám természete és munkásságának korabeli szaktudományi megítélése nem tette alkalmassá arra, hogy saját iskolát alapítson és vezessen. A társadalomföldrajz mai művelői közül Hajdú Zoltán „a magyar társadalomföldrajz »temetetlen« megalapítójaként" tartja számon. 05S® 14 (ÜST®