Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Hild Viktor 1855-1929 - Egy tudós portréja (Szolnoki arcképcsarnok I., 1998)

Múzeum születik (Pató Mária)

G^9 • G£7D (Egy tudós könyvtára „ Oh, ne mondjátok azt, hogy a Könyv ma nem kell, hogy a Könyvnél több az Elet és az Ember: mert a Könyv is Elet, és él, mint az ember — így él: emberben könyv s a Könyvben az Ember. " Babits Mihály A XIX. század második felében már Magyarországon is létezik nemzeti könyvtár, tudományos szakkönyvtár, működnek nagy múltú egyházi és egyetemi könyvtárak, sorra alakulnak az egyleti, iskolai, közművelődési, múzeumi könyvtárak. Mindezek mellett sok gyűjtemény található magánkézben, amiről György Aladár statisztikája tájékoztat. Míg korábban főként nagybirtokosok, főúri családok gyűjteményeiről beszélhetünk, addig a századfordulóra ez a kép megváltozott. Megnőtt a könyv iránti érdeklődése a polgári rétegnek, az értelmiségi foglalkozásúaknak (pedagógusok, kutatók, tudósok, orvosok, ügyvédek), a magángyűjtemények kétharmada az ő birtokukban volt. Az így kialakult magánkönyvtárak állományának összetétele speciálisabb a közkönyvtárakénál, hiszen a gyűjtő „szenvedélyét", érdeklődési területét tükrözi. Hild Viktor is ilyen szenvedélyes gyűjtő és kutató volt. Könyveiről precíz, saját kezűleg írt könyvkatalógust készített, amely a szerzők betűrendjében csoportosította a műveket. A kötetek ex librisében szerepel a könyv sorszáma, mely egyben az állomány nagyságát is jelöli. A könyvanyag a maga egészében nagyon jellemző, tisztán mutatja a polgári-tudós műveltségének vonásait. Ki kell emelni a gazdag történeti, forrástörténeti dokumentumok nagy arányát a gyűjteményben, köztük Pray György, Bél Mátyás, Istvánffy Miklós latin nyelvű műveit, ez utóbbi fő művéhez a Historiorum de rebus Ungaricis libri XXXIV. kötetéhez saját maga készített magyar fordítást, kivonatokat a fontosabb részekhez. A numizmatika iránti fokozott érdeklődését mutatják Eckhel József, Jacobi de Wilde éremtani munkái, melyek saját gyűjteményének meghatározásában is segítséget nyújtottak. Mint lelkes múzeumbarát és műgyűjtő elsődleges feladatának tekintette lakóhelyének megismerését, régészeti feltárást végez, régészeti naplót, numizmatikai jegyzeteket ír. Könyvtárának régészeti vonatkozású része már a harmincas években is nagy értéket képviselt. Megtalálhatók benne a Hekler Antal által 1868-ban elindított Archaeologiai Értesítő, az Arhaeologiai Közlemények 1-22. kötete, a XIX. század második felében megjelent fontosabb hazai régészeti kiadványok. cs® 29 <3£7Ö