Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Hild Viktor 1855-1929 - Egy tudós portréja (Szolnoki arcképcsarnok I., 1998)

Hild Viktor, a, történész-levéltáros (Sági Gábor)

0^9 • &Z7Ö több hétig tartó monoton rabszolgamunkával, holott bizonyítható, hogy e munkák Hild könyvtárában is megtalálhatóak voltak. Hild adatgyűjtő tevékenységének célja egy átfogó megyetörténet elkészítése és megjelentetése lett volna, melyhez azonban csak elszórt előtanulmányok álltak rendelkezésre. E munka megalapozásának szánhatta a vármegye által a Millennium évében megjelentetni szánt megyemonográfiát. Ennek szerkesztését a megyei közgyűlés 1893 decemberi pályázata alapján nyerte el Oláh Gyula és a nagyhírű Szederkényi Nándor ellenében. Az 500 lapra tervezett, 8-ad rét nagyságú kiadvány tervét leginkább a Borovszky-féle „Magyarország vármegyéi és városai" című sorozat tematikájához lehet hasonlítani. Az előzetes elképzelések szerint a „Bevezetés" tartalmazta volna a megye jászkun és a külső-szolnoki részek vázlatos történetét, míg a tíz fejezetben a megye általános leírása, a lakosság jellemzése, az egyházi viszonyok, a közoktatás, a közgazdaság, a közmunka és közlekedés, mezőgazdaság, községi élet, a törvénykezés és a közigazgatás szerepeltek volna. Hild eredeti elképzelésében a történeti részt erőteljesebben szerette volna hangsúlyozni, de kétséges, hogy végül sikerült-e módosítani a vármegyei közgyűlés tervezetét. Bagossi Károly alispán 190l-es jelentése szerint a be nem fejezett, s nem kiadható monográfiáért Hild Viktornak és Herendi József (1850-1924) megyei levéltárosnak 2-2000 koronát fizettek ki. Hogy később a szerzők befejezték-e munkájukat, vagy csak az adatgyűjtésig jutottak el, az nem deríthető ki. Annyi bizonyos, hogy a monográfiát Szinnyei József mint Hild kétkötetes, kéziratban lévő munkáját említi nagy összefoglalásában. A kéziratnak, már ha valóban létezett, utóbb nyoma veszett. Hogy megsemmisült-e, vagy máig ismeretlen helyen kallódik, annak kiderítése önmagában is komoly kutatási feladat lenne. Minden problémája ellenére Hild megmaradt adatgyűjtésének óriási jelentőségét egyrészt az adja, hogy az Országos Levéltárból jelentős mennyiségű adatot sikerült beszereznie Illéssytől, másrészt pedig, hogy a megyei települések levéltárainak világháborúk által még nem érintett anyagaiból dolgozhatott. Ehhez járult még a korabeli, főként dualista kori sajtó ismerete. Noha köteteinek egy része megsemmisült, a megmaradtakból látható, hogy a történelem részterületei iránt sem egyformán érdeklődött. Különösképp a gazdaságtörténet (főképp a mezőgazdaság) adatai hiányolhatok. Amíg Hild számos összeírás körülményeiről ír a köteteiC3^Ö 23 QE7S