Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - Supplementum 1. - Sár-hegy tanulmányok (1985)
Orbán, S.: A Sár-hegy mohaflórája
Fol. Hist.-nat. Mus. Matr., Suppl. 1. 1985 A Sár-hegy mohaflórája ORBÁN Sándor BEVEZETÉS A gyöngyösi Sár-hegy mohaflórája kevéssé volt ismert eddig, mivel mohás elődeink a kopár, déli és keleti oldalán nagyrészt müvelésbe vont 500 méter magas, E-D- irányban hosszan elnyúló, az Alföld síkjából hirtelen kiemelkedő hegyet nem tartották mohakutatás szempontjából érdekesnek. így a régebbi irodalomban alig találunk moháadatokat BOROS (1968) csupán két mohafajt említ mohaföldrajzában (Mannia/ Grimaldia / fragrans, Bryum alpinum), valamivel több, 15 faj szerepel MÁTHÉ-KOVÁCS (1962), a hegy cönológiai viszonyait elemző munkájában. Mivel a Sár-hegy nyugati és északi lejtőin megmaradtak a természetes erdőségek, valamint felületét kisebb-nagyobb sziklakibúvások teszik változatosabbá, várható volt, hogy mohaflórája sokkal gazdagabb, mint azt addig feltételezték. Gyűjtéseinket ugy irányítottuk, hogy valamennyi, a hegy területén lévő természetes és másodlagos növénytársulásból, valamint a jelenleg müvelés alatt álló területekről is szerezzünk adatokat. A mohok egy részét BANKUTI Károly, VARGA András és SOLTI Béla, egy nagyobb részét a dolgozat szerzője gyűjtötte és valamennyi moha meghatározását is elvégezte. A meghatározáshoz az ORBÁN-VAJDA (1983) határozót használtuk. A SÁR-HEGY NÖVÉNYTÁRSULÁSAINAK MOHAEGYÜTTESEI A Sár-hegy vegetációját MÁTHÉ-KOVÁCS (1962) tárta fel. Mivel a hegy mohaflóráját a rajta lévő növénytársulások határozzák meg, célszerű az általunk ismertetett növénytársulások mohaszintjeit megvizsgálni, ismertetni. A Diplachno-Festucetum sulcatae, valamint a Cynodonti-Festucetum pseudovinae társulások és az egyéb füves sztyeplejtok mohanövényzete egymáshoz igen hasonló. Gyakori a Hypnum cupressiforme var. lacunosum, a Ceratodon purpureus, Homalothecium lutescens, Abietinella abletina, valamint a Brachythecium albicans. A déli lejtőn, ahol a kőzet a felszínre bukkan és kevés a virágos növény, a mohok tömegessé válnak. Ezeken a helyeken nagy telepeket képez a Bryum alpinum, B. argentatum, Ceratodon purpureus, Tortula ruralis, a füvek között a Rhytidium rugosum, a kövek közötti talajon pedig a Mannia fragrans és Encalypta vulgaris él Riccia sorocarpa társaságában. A nagyobb kőtömbökön a Hypnum cupressiforme mellett gyakori a Grimmia pulvinata. A mészkedvelo (Corno-Quercetum) és cseres tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris) társulások mohaszintje egymáshoz nagyon hasonló. A talajon csupán néhány mohafaj él, Brachythecium velutinum, Atrichum undulatum, Dicranella heteromalla, Ceratodon purpureus, Amblistegium serpens, Dicranum scoparium. Jóval érdekesebbek az erdei kövek mohái, amelyeken tömeges a Barbilophozia barbata, Paraleucobryum longifolium, Hedwigia ciliata, Grimmia trichophylla, G. laevigata, G. pulvinata, Brachythecium populeum, Hypnum cupressiforme, Leskeella nervosa, Tortula ruralis. A fák kérgén Frullania dilatata, Radula complanata, Pylaisia polyantha, Leucodon sciuroides, Hypnum cupressiforme, Amblystegium serpens és Bryum flaccidum jellegzetes. 39 Sár-hegy tanulmán/ok, Nr. 2.
