Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 20. (1995)

Légrády, Gy.–Kárász, I.–Varga, J.–Hangyel, L.–Naár, Z.: Néhány hazai zonális erdőtársulás talajának összehasonlító vizsgálata

a fizikai jellemzők közül: az Arany-féle kötöttségi számot a kémiai jellemzők közül: a vizes (H2O), a KCl-os pH-t, a hidrolitos aciditást (Yi), valamint az összes mész (СаСОз)-, nitrogén-(N %), szervesanyag- (humusz %) és a felvehető foszfor- (AL P2O5) valamint káliumtartalmat (K2O). Megállapítottuk, hogy: A vizes, H2O és a KCl-os pH alapján a talajok gyengén savanyú, savanyú és az erősen savanyú talajok sorába tartoznak. Az eredményeket összehasonlítva korábbi vizsgálatok eredményeivel megállapítható, hogy a mintaterületek talajainál enyhe savasodási folyamat tapasztalható. Ez átlagosan 0,5-ös pH-értéket jelent. Átlagértéket figyelembe véve a legsavasabb mindkét típusú pH esetében a bátori mintaterület volt. A pHval szoros összefüggést mutató Yi-értékek olykor extrémek, azok is leginkább a felső mintavételi rétegekben. A mélységgel ugyan fokozatosan csökkennek, a talaj pufferoló képességének köszönhetően, de így is elég nagyok ahhoz, hogy fitotoxikus hatásuk a növényekre veszélyt ne jelentsen. A felsőbb rétegek e kiugróan magas értékeinek alakulásában az ott folyó avar- és szervesanyag-bomlási folyamatoknak jelentős szerep juthat. A már említett irodalmi adatokhoz viszonyítva ezen értékek alakulásában romlás nem tapasztalható. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a talajok makrotápelem ellátottsága változatos képet mutat. Összes nitrogént Bátorban, illetve 20-50 cm között a Mátrában kimutatható mennyiségben nem találtunk. Az ezzel korreláló szervesanyag-tartalomban egyedül Síkfőkúton mutatkozott eltérés, 40-80 cm-es mélységben. Ez abból adódhat, hogy a mintaterületen korábban a hegyoldalról lehordott szervesanyag mélyebb rétegben halmozódott fel, s a lebomlása még nem fejeződött be. Kalciumkarbonátot egy mintavételi területen sem sikerült kimutatható mennyiségben meghatározni. A felvehető foszfortartalom sok esetben még a minimális ellátottsági szintet sem éri el, míg a kálium-ellátottság közepesnek, olykor jónak mondható. 1. táblázat Talajminták vizsgálati eredményei (Kerecsend) mintavétel KA pH Yl СаСОЗ ossz. N (ppm) szervesa. (%) AL mélysége (cm) KA H2O KCl Yl СаСОЗ ossz. N (ppm) szervesa. (%) P2O5 (ppm) K2O (ppm) 0-10 45,0 4,91 4,53 46,89 0,00 4200 7,77 125 210,5 10-20 34,2 4,97 3,85 34,47 0,00 800 1,94 8 84,5 20-30 32,0 4,97 3,91 21,54 0,00 1600 1,34 4 108,0 30-40 45,4 5,16 4,06 18,76 0,00 1200 1,12 3 141,0 40-50 49,6 5,26 4,13 17,23 0,00 1000 0,71 2 152,0 50-60 40,0 5,21 4,19 14,70 0,00 600 0,48 7 135,0 60-70 36,6 5,48 4,37 10,64 0,00 1400 0,52 12 116,5 70-80 41,0 5,78 4,48 9,38 0,00 1000 0,43 21 117,0 80-90 48,0 5,57 4,62 8,87 0,00 1200 0,48 30 119,0 90-100 46,0 5,52 4,93 8,36 0,00 1200 0,49 38 127,5 58