Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 20. (1995)

Légrády, Gy.–Kárász, I.–Varga, J.–Hangyel, L.–Naár, Z.: Néhány hazai zonális erdőtársulás talajának összehasonlító vizsgálata

Talaja erősen savanyú (pH 4,4) barna erdőtalaj, felszínén sűrűn előbukkanó andezittel. A talaj felső szintjén kb. 8 cm vastag friss avartakaró, alatta rostos nyershumusz, összeköttetés nélküli szemcsék tömegével. A humuszréteg viszonylag vékony: 25 cm, benne nagymennyiségben lágy- és fásszárú növények gyökerei találhatók. Az utóbbiak 80 cm-ig hatolnak le. A talajszelvény 80 cm mélységben kivilágosodik, 90 cm-nél megjelenik az andezittufa. Ezalatt az andezit kavics nagy mennyiségű előfordulása tapasztalható. A mintavétel időpontjában a mintavételi szintek kevés nedvességet tartalmaztak, ennek következtében a tömődöttség nagyfokú volt. Ш. ANYAG ES MÓDSZER Talajmintavétel A talajmintákat a következő időpontokban vettük: 1992. szeptember 10. Mátra-hegység, Galyatető (1 m mélységig) 1992. október 9. Bükk-hegység, Tamáskút (lm mélységig) 1992. október 10. Kerecsend (lm mélységig) 1992. október 10. Bátor (50 cm mélységig) 1992. október 17. Síkfőkút (90 cm mélységig) A mintavétel ún. bolygatott szerkezetű talajmintavétel volt, melyet ásott talajszelvényekkel oldottunk meg. A talajszelvény méretei a következők: hosszúság 170-200 cm; szélesség 70-80 cm; mélység: az alapkőzetig, illetve 1 m-ig, kivéve Síkfőkút ahol 90 cm-ig. A talajszelvény homlokfalát megtisztítottuk, a talajmintákat felülről lefelé haladva 10 cm vastag talajrétegekből szedtük. A talajmintákat egyértelmű beazonosítás után laboratóriumi vizsgálatokra előkészítettük. A vizsgálatokhoz szükséges minták súlyát analitikai mérlegen négytizedes pontossággal mértük be. A begyűjtött minták vizsgálati eredményeit az egyes területek talajainak, illetve irodalmi adatokkal való összehasonlítására használtuk fel. Szabvány szerint a talajmintákból a következő vizsgálatokat végeztük el: Arany-féle kötöttségi szám ( KA) Vizes és kálium-kloridos kémhatás (pH) Hidrolitos aciditás (Yi) Összes mész (СаСОз) Összes nitrogéntartalom Kjeldahl szerint (N %) Szervesanyag-tartalom (humusz %) meghatározását Tyurin módszerével. A talaj felvehető foszfor- és kálium-tartalmának meghatározása ammónium-laktátos (AL) módszerrel történt. A mintavételi területek bemutatásánál említett ásvány összetételt hidrogén-peroxidos feltárással végeztük el. IV. AZ EREDMÉNYEK BEMUTATÁSA; ÖSSZEVETÉSE IRODALMI ADATOKKAL Az Arany-féle kötöttségi szám alapján (1, 2, 3, 4, 5. táblázatok) az egyes területek talajai közel hasonló vályog illetve agyagos vályog talajok. Tisztán homokos vályog (KA 31-37) csak a bátori mintaterületen és a Bükkben 30 cm-től lefelé (KA 31-36), nehéz agyag (KA 63) csupán Síkfőkúton a 0-10 cm-es rétegben fordult elő. A Mátrában hasonló kötöttségi értéket mért STEFANOVITS ,(1963) is Mátrafüred térségében podzolos barna erdőtalajon 45-70 cmes mélységben (KA 66). Az említett szerző vizsgálatai során Mátraháza mellett fordult elő 55