Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 20. (1995)

Légrády, Gy.–Kárász, I.–Varga, J.–Hangyel, L.–Naár, Z.: Néhány hazai zonális erdőtársulás talajának összehasonlító vizsgálata

FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 1995 20: 51-62 Néhány hazai zonális erdőtársulás talajának összehasonlító vizsgálata LÉGRÁDY, GY.-KÁRÁSZ, I.-VARGA, J.-HANGYEL, L.-NAÁR, Z. ABSTRACT: This paper shows an analyses of the main features of soils in S sample plots wich were chosen in three plant communities:. 1. Aceri-tatarico-Quercetum (Kerecsend). 2. Quercetum-petraeae-cerris (Síkfőkút, Bátor). 3. Melitti-Fagetum ( Bükk mountains: Tamáskút, the Mátra mountains: Galyatető). During the sampling and measurements we determined the stickiness (KA), the water ШО and to KCl pH, the hidrolityc acid values (Yi), total lime, N, and organic material (humus) content and the absorptive (available) AL phosphorus (P2O5) and potassium (K2O) content, too. The results of these measurments were compared to earlier ones measured on the same places and the change of the effects of polluting processes on soils were examined between the present and earlier measurements. L BEVEZETÉS, CÉLKITŰZÉS Dolgozatunk témájának kidolgozása a Növénytani Tanszéken 1990-ben kezdődött a „Hazai zonális erdőtársulások gyökérzetének fiziognómiai szerkezete és szerepe a változó ökológiai viszonyokhoz való alkalmazkodásban" című OTKA pályázat keretein belül. Ezt az alkalmazkodási folyamatot meghatározza a növény gyökérzetének fejlettsége, s a talaj fiziko-kémiai sajátossága. A talaj minőségének, jellemzőinek változásában az utóbbi időben a környezetet károsító hatások közül a savas ülepedésnek tulajdonítanak jelentős szerepet, KRISZTIÁN és KADLICSKÓ (1992). Ennek hatása közvetve, a talajon és a gyökérzeten keresztül érvényesül. Hazai kutatók közül STEFANOVITS (1986) a savas ülepedés káros hatásait vizsgálva kimutatta, hogy néhány erdei talajnál a pH-érték ennek következtében 0,4-1,9 egységgel csökkent az utóbbi három évtizedben. JAKUCS (1986) hasonló okokra vezeti vissza a hazai kocsánytalan tölgyesek pusztulását. A talaj savanyodása közvetve tápelem hiányt idéz elő, amihez az időszakosan fellépő és hosszabb ideig tartó szárazság is hozzájárul. A felvetett probléma, a talaj-növény kapcsolat megközelítéséhez első lépésként így a mintaterületek talajainak, azok főbb jellemzőinak vizsgálatát végeztük el. IL A MINTAVÉTELI TERÜLETEK BEMUTATÁSA A vizsgálatokat három különböző típusú növénytársulás: az Aceri-tatarico-Quercetum (Kerecsend), a Melitti-Fagetum (Bükk hegység - Tamáskút, Mátra hegység - Galyatető térsége) és a Quercetum-petraeae-cerris (Bátor, Síkfőkút) végeztük (1. ábra). A vizsgált területek társulásaira vonatkozó florisztikai adatokat ZÓLYOMI et. al.(1955) foglalta össze. Éppen ezért a dolgozatunkban csak a mintavételi hely környékén található legfontosabb növény fajokat s a vizsgálatokkal szorosan összefüggő adatokat említjük meg. 51