Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 20. (1995)

Sütő Zoltánné: Dinoflagellaták jelentősége a Pannon-medence globális kapcsolataihoz a mátraaljai Detk-I. sz. fúrás alapján

sítható a nannoplanktont is tartalmazó mintával, melyet BÓNA J. et GÁL M. publikáltak (1985). A Magyarországról vizsgált fúrások földrajzi helyzetét és azon belül a most tárgyalt terület fúrásait az 1. ábra mutatja be. A vizsgálatok összefoglaló értékelése A Pannóniai s.l. rétegösszleten belül megközelítően az 5, 5-12 millió év közötti üledékek tartalmaznak dinoflagellatákat. Efelett a Zygnemataceae zöldalgák a tavi-folyóvízi lerakódásokban helyenként feldúsulva, inkább csak fáciest mint kort jeleznek, hiszen már a dinoflagellatás rétegekben is megjelennek és átfúrok a Pleisztocénbe is. A rétegösszlet alján megjelenő Spiniferites bentorii-Gonyaulax digitalis faj kétalakú. Az egykori csökkent-sósvizű tengerben az előbbi az iszapban áttelelő, az utóbbi tavasztól őszig, a plankton vegetáció tagja volt. E faj ma normálsósvizi környezetben, és mint a fokozatos sóstartalomcsökkenést elviselő faj, a folyótorkolatokban is él, meleg-mérsékelt és subtrópusitrópusi éghajlaton, de még a Golf áramlathoz kötötten is az Atlanti óceánban. Ökológiájukról az első adatokat D.WALL and B. DALE (1968; 1970) közölték. Valamennyi szelvényünkben és így a detki fúrásban is kezdetben a bentonikus S. bentorii forma domináns, ami sekély, néhány méteres vízmélységre utal (2. ábra). A Spiniferites bentorii pannonicus Zónán belül, de már a Szolnoki Formációban a bentonikus és a planktonikus elemek hasonló aránya a víz mélyülésének a jele. A Nagykörűi Agyagmárga F.-ban a Spiniferites bentorii oblongus Zónával a dinoflagellaták többalakusága jelenik meg. A köztes stádiumú formákat a Chytroeisphaeridia nemzetség fajai képviselik. Emelett a S. bentorii faj bentonikus és planktonikus alakjainak morfológiai változatossága is jellemző a zónára, továbbá az antapikális búbok kialakulása a G. digitalis fajon egy új nemzetség kialakulását jelzi, a Pontiadiniumokét. A Zóna transzgressziós jellegét mutatja, hogy az előző együttesnél horizontálisan lényegesen nagyobb területet hódított meg a csökkentsósvízű tenger, melyben ez az együttes szaporodott. A Zóna abszolút korát a Nagykozár-2.sz. fúrásból adott 11, 6±0, 5 millió év határozza meg. Ez az időintervallum a 11, 6 millió évnél tetőző globális tengerszint emelkedéssel lehet azonos (HAQ et al. 1987). Mátraalján az együttes horizontális kapcsolatát Szirák felé lehet bizonyítani (3. ábra). A Karácsond 1/8. sz. fúrás 627, 0-650, 0 m-es mintája ebbe a zónába sorolható, mely együttessel a Bekelithella echinata-Reticulofenestra pseudoumbilica nannoplankton fajok éltek együtt (BÓNA J. et GÁL M. 1985). A globális tengerszint emelkedés a 10, 4 millió évig jelzett. Ebbe az időintervallumba még belefér a dinoflagellaták Pontiadinium pecsvaradensis Zónája is, amelyben úgyszólván a planktonikus formák az uralkodók. Mégis, egyértelmű a víz sótartalmának a felhígulása, mivel ezzel az együttessel nannoplankton mint autochton elem, már nincs jelen - ami egyúttal a 17 ezrelékesnél kisebb sótartalmat is jelzi. A nagyobb víztömeg a csapadékosabb éghajlattal magyarázható. De a dinoflagellaták mégis jól fejlett, finom vázzal és falszerkezettel, optimális körülményeket sugallnak. Egy környezeti faktor, ami talán a hőmérséklet, még optimális lehetett. Ez a pontiadiniumos együttes viszont rövid életű volt, bár igen széles horizontális elterjedésű a Pannon-medencében. (Fertőrákostól Szeghalomig; Detktől Bácsalmásig jól azonosítható szintet ad a Pannóniai s.l. rétegösszleten belül.) A Pontiadinium fajok dominanciája felett faj és egyedszámcsökkenés mutatkozik, valamint a fajok összetétele is változik. A Spiniferites paradoxus Zóna alján ez általános, és itt a detki fúrásban is mutatkozik az 572, 0-602, 0 m között (2. ábra). A 10, 4-10, 0 millió év közötti nagy regresszió szívó hatása lehet ez a változás. Á Spiniferites paradoxus TJÓWL felső részének új dinoflagellata fajokkal jellemezhető együt14