Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 18. (1994)

Szakáll S.–Kovács Á.: Szulfidos ércinkáció Rakacaszendről

5. ábra. Monacit-(Ce) halmazai (fehér) szfalerittel (szürke) és ortoklásszal (fekete). Kompozíciós elektronkép. Masses of monacite-(Ce) (white) with sphalerite (gray) and orthoclase (black). Compositional electron image. Az ásványtársulás a nagyszemű - a szulfidok környezetében feltehetően átkristályosodott kalcit kristályokból álló kristályos mészkőben azon a pontokon volt a legsűrűbben megfigyelhető, ahol apró pirit-hintések, pirit erek jelentek meg. Összességében néhány m-en találtunk polimetallikus ásványtársulást. A mikroszkópos, ércmikroszkópos, elektronmikroszondás, pásztázó elektronmikroszkópos (AMRAY 1830i, EDAX 9900 energiadiszperziv mikroszonda) és röntgenpordiffrakciós (SIEMENS D500) vizsgálatok alapján az alábbiakról számolunk be. A polimetallikus ércindikáció ásványai három különböző képződési csoportra oszthatók: 1. a kőzetalkotó ásványok, melyek a paragenezis legkorábban kivált fázisai, 2. a szulfidok és a velük együtt képződött kisérő ásványok, 3. a szulfidokból másodlagosan képződött ásványok. Az első csoport ásványai lehetnek magmás eredetűek, de képződhettek a metamorfózis során, illetve epigén úton. Közöttük a legnagyobb mennyiségben egy - a kvalitatív mikroszonda elemzés alapján - K, Al, Si tartalmú fázis fordul elő, mely a polarizációs mikroszkópi megfigyelés alapján káliföldpátnak minősül (jól megfigyelhető a kristályokon például a karlsbadi ikerképződés) (1-2. ábra). A kristályos mészkő oldási maradékának pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálata során a kiválogatott káliföldpát-kristályok a morfológia alapján ortoklásznak tarthatók (3. ábra). Ezt támasztja alá a transzmissziós elektronmikroszkópos vizsgálat is, mely alapján - minthogy a kristályokban kriptopertietes szételegyedés és ikresedés tapasztalható a - káliföldpát ortoklásznak minősül. Ennek nyúlt oszlopos, léces, vagy zömök termetű kristályai 10-1000 (0,-os méretűek, színtelenek, és a szulfidokban - elsősorban szfaleritben, galenitben, illetve a kalcitban - bőven találhatók (4. ábra). 8