Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 18. (1994)

Bihari Z.–Gombkötő P.: Az Északi-középhegység denevérfaunisztikai felmérése

14. ábra Myotis dasycneme BOIE elterjedése a vizsgált területen Eptesicus serotinus SCHEBER Régi előfordulásait VÁSÁRHELYI említi Lillafüreden, Hámorban, Kerek-hegyen, a Garadna-völgyben a Szomorúi kőbányában és rakodón. További lelőhelyek: Miskolc (TOPÁL 1966), SCHMIDT-TOPÁL (1970-71) Gesztely, Sajóvelezd, Vizsoly (Schmidt-Topál). Jelentős részben épületekből került elő, de vannak éjszakai hálózásból és bagolyköpetekből származó bizonyító adataink is. Bagoly köpetekből a leggyakrabban előkerülő denevérfaj, mint ahogy azt már Topái és Schmidt is megállapította. Épületekben gyakran nagyobb egyedszámban is előkerült, átlagosan 30-40 példányszámú csapatokban, de van adatunk 100-as kolóniáról is (15. ábra). Az emberi környezethez nagyon jól alkalmazkodó faj a hazai denevérfajok közül elsőként jelenik meg épületekben, templompadlásokon. Pl. egy hevesi templom padlásán már a renoválási munkálatok befejezése után három héten belül megjelentek példányai. Gyakran akadunk rá városok lakótelepein is, ahol az épületek szellőzőaknáiban, szigetelések mögé húzódik be. Rendkívül sűrű előfordulást mutat a Heves-borsodi dombság területén. Itt a tengerszint feletti magasság csak 150-300 méter. Fontos itt megjegyezni, hogy a szakirodalom főleg alföldi előfordulású fajként említi. Több helyen csak 1-5 egyed volt megtalálható, ahol ürülékét viszont nagyobb mennyiségben találtuk, ott ezek mindig nagyobb tömegben előfordult kolóniák hátramaradt példányai voltak. Ez a megállapítás főleg a július utáni megfigyelésekre vonatkozik. 179