Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 18. (1994)

Bihari Z.–Gombkötő P.: Az Északi-középhegység denevérfaunisztikai felmérése

2. ábra A Rhinolophus ferrumequinum SCHREBER elterjedése a vizsgált területen (1970-1971) szintén leírja az István-barlangból, valamint a Herman Ottó- és a Görömböly-tapolcai barlangból is. A faj az alábbi lelőhelyekről ismert (2. ábra). A nyári tanyahelyein csak három helyről van jelezve nagyobb 200-300 példányos szülőkolónia. Ezek közül kettő templompadláson és egy régi bányában található a Zempléni-hegység keleti lábánál. A többi előfordulási helyén általában 1-5 példányt találtunk, gyakran más fajok egyedeivel együtt, így csonkafülű és közönséges denevérekkel. Ha a térképeket elemezzük, akkor azonnal feltűnik, hogy egyes lelőhelyeken (Baradla-bg., telkibányai Teréz-táró, mádi Bomboly-bánya, valamint a Lillafüred környéki barlangok) a R. ferrumequinum egyedei télen és nyáron is megtalálhatók. Ebből azt a következtetést is levonhatnánk, hogy a téli és nyári szálláshelyek egymáshoz közel találhatók. Ezzel szemben egyes tapasztalataink mást mutatattak. A mádi Bomboly-bányában megfigyelt 100-200 példányos kolónia egyedei, a gyűrűzések tanulsága szerint Kassa környéki barlangokban szétszórt állományokban telelnek. A Bükk barlangjaiból nyári adatokkal nem rendelkezünk. A téli előfordulások determinálva vannak a bányák, barlangok meglététől, hiszen a R. ferrumequinum csak barlangokban telel. így a Bükk, az Aggteleki-karszt barlangjaiból, valamint a Zempléni-hegység két jelenősebb bányájából (a Bomboly-bányából, Teréz-táróból) ismertek téli előfordulások. A megfigyelések alapján megállapítható, hogy a R. ferrumequinum a vizsgált területen általánosan előfordul, de csak néhány nagyobb kolóniája ismert. A faj zavarásokra fokozottan érzékeny, ezért viszonylag gyakori előfordulása figyelemreméltó. 166