Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 18. (1994)

Bihari Z.–Gombkötő P.: Az Északi-középhegység denevérfaunisztikai felmérése

FOLIA 1993 HISTORICO NATURALIA M U S E I MATRAENSIS 18: 163-189 Az Északi-középhegység denevérfaunisztikai felmérése BIHARI ZOLTÁN-GOMBKÖTŐ PÉTER ABSTRACT: Contribution to the faunistical knowledge of bats in North-Eest Hungary. The paper summarizxs the spreading of the bats in north-eastern part of Hungary. We have checked 250 loft in 175 settlements. Besides these researches we caught bats by nets, and we have analised owl-pellets and carcasses. We entered the gathered more than 500 dates on computer and the distribution of species in presented by means of applying the Universal Transverse Mercator (UTM) geographical grid with sqwares 10x10 km. We made maps about the most species according to the winter quarters and the summer quarters. The 25 of the 25 species proved in Hungaiy are currently known to occur in the study area. The Vespertilio minimis was found in 1944, the Nyctalus lasiopterus was proved in 1933, but since the last 10 years we haven't found them. The Pipistrellus savii is a new species in Hungary too, which was caught by DOBROSI in 1991. In the light of researchers we can state that the number of most species has declined. The status of Rhinolophus euryale is catastrophic. We've found only few individuals on five places. Miniopterus schreibersi disappeared from the area, when in the winter of 1990-91 somebody knocked off it's colony with 2500 individuals in a cave. Myotis myotis and Myotis blythi are among the most common species. We know it's 50 colonies with hundreds of bats. Similarly frequent species are Plecotus austriacus (more then 50 homes) and Eptesicus serotinus (nearly 70 homes) Other common species Nyctalus noctula and Pipistrellus pipistrellus. The remainder species arc rarer but more distribution records would become known by netmethod. A hazai területen élő denevérfajok mindegyike törvényes védelem alatt áll. Védelmüket az 1982/1. (Ш. 15) OKTH rendelkezés és az ezt módosító 1988/7 (X. 1.) KVM rendeletek biztosítják, amelyek kitérnek a fajok és az élőhelyek védelmére is. Ezek a törvények azonban önmagukban maradéktalanul nem biztosítják egyetlen élőlénycsoport, illetve élőhelyének változatlan fennmaradását sem. Ez fokozottan érvényes a denevérekre, hiszen egy részük az emberi építményekhez kötődik, míg más részük az emberi településeketői távol, de ezek a zavarásra érzékenyebben reagálnak. Sajnos, a denevéreket és az élőhelyeiket veszélyeztető tényezők közül az antropogén hatás okozza a legtöbb problémát. Ezen hatások következtében jelentős változások mentek és mennek végbe ma is a hazai denevérállományok nagyságában és elterjedésében. Átfogó, rendszeres vizsgálatokat hazánkban napjainkig csak néhány barlangban végeztek, (Topái, Kováts, Dobrosi) így a tendenciák megállapításához szükséges ismeretanyag nem áll kellő mennyiségben a hazai kutatók rendelkezésére. Munkánk során az Északi-középhegység Zagyvától keletre eső részén készítettük el azt a faunisztikai felmérést, melynek segítségével áttekintésük lehet az itt élő denevérek előfordulásáról és állományaik nagyságáról. Jelen dolgozat következtetései, az ezirányú későbbi kutatásokhoz szolgáltatnak alapot, mivel csak a jövőbeni felmérések mutathatnak rá a denevérek egyedszámában és elterjedésében bekövetkező változások irányára és nagyságára. Kutatási módszerek Az északi-középhegység Zagyvától keletre eső területének denevérfaunáját tanulmányoztuk. Mindketten elsősorban az épületlakó denevéreket vizsgáltuk. Főleg a templomok padlását és tornyait néztük át. Ezen munkánk során a területen található, majdnem az összes templomot legalább egyszer felkerestük. Egyes templomokban évi több alkalommal is végeztünk megfigyeléseket. Barlangokat, ill. bányákat csak alkalomszerűen kerestünk fel. Barlangi adataink jelentős része Kováts, Szitta, Dobrosi kutatásainak köszönhető. Ezen kívül folyamatos, két évre tartó 163