Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 18. (1994)

Szakáll S.–Kovács Á.: Szulfidos ércinkáció Rakacaszendről

A galenit cm-es foltokban található, legtöbbször szfalerittel és tetraedrittel. Az egyes szemcsék szegélyén, illetve a hasadási síkok mentén általában cerusszittá alakult (11. ábra). A tetraedrit cm-t elérő csomói galenittel, szfalerittel nem ritkák (12. ábra). A kvalitatív mikroszonda elemzés alapján Cu, Zn, Fe, Sb, S tartalmú, a Cu, Zn és Fe tartalom általában változó. As-t nem észleltünk az elemzések során. A kalkopirit elsősorban pirittel vagy szfalerittel fordul elő, szegélyén nemegyszer kalkozinná alakult, malachitosodott, ritkábban azuritosodott. A szulfidokkal együtt, mintegy azokat kísérve kalcit és jóval ritkábban barit vált ki. Utóbbi átlagosan 100 |i-os aggregátumokat képez. A harmadik csoport ásványai a második csoport tagjaiból képződtek másodlagosan, mállás útján. Legnagyobb mennyiségben a malachit észlelhető, elsősorban kalkopirit, tetraedrit szegélyén, kéregszerű kiválásként. Az azurit apró, mm alatti zömök kristályokban, vagy kéregszerű képződményként ismeretes. A kalkozin a mikroszonda felvételeken a kalkopirit szegélyén pár fi-os sáv formájában jelenik meg. A szfalerit bomlásának eredményeként smithsonit, míg a galenitből cerusszit képződött néhány (i-os sávokban. Kevés földes megjelenésű goethit és egy meghatározatlan Mn-oxid-(hidroxid) zárja a másodlagos kiválások általunk ismert sorát. A kőfejtő keleti oldalában, egy nyílt hasadékrendszer sötétbarna volt a Fe-és Mn-oxidoktól. A repedésekben a következő ásványokat találtuk: a kalcit kérgekként, vagy Ъ-А mm-t elérő romboéderes (0221) termetű kristályokként jelent meg. 7. ábra. Cirkon oszlopos kristálya (fehér) kalkopirittel (fehér) - kalkopirit szegélyén kalkozinnal - és ortoklásszal (fekete). Kompozíciós elektronkép. Columnar crystal of zircon (white) with calcopyrite (white) - the border of chalcopyrite with chalcocite - and orthoclase (black). Compositional electron image. 10