Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 17. (1992)

Vizslán, T.–Szentgyörgyi, P.: A Sajó–Hernád-sík és a Sajó-völgy gerinces faunájáról

Fol. Hist.-nat Mus. Matr., 17: 199-208, 1992 A Sajó-Hernád-sík és a Sajó-völgy gerinces faunájáról VIZSLÁN Tibor - SZENTGYÖRGYI Péter ABSTRACT: (Vertebral Fauna of the Sajó-Hernád Plain and the Sajó Valley) The vertebral fauna in the region of the middle reach of the River Sajó had been investigated by us between 1985 - 1991. The investigated area is npt unified, a part of it belongs to the Hungarian Plain, another one to the Northern Mountain Range of Medium Height, but the natural feature and the composition of the vertebral animals do not show any considerable differences there. We could record data of the presence of 220 vertebrate species during our work. The main worths of the fauna are represented by the preserved fish species which are found in the River Bódva and in the claryfying waters of the River Sajó, the regular nidification of Turdus pilaris and the presence of Vespertilio murinus. A TERÜLET ÉS A MÚDSZER 1985-1991 között a Sajó-Hernád-sík északnyugati nyúlványában (Boldva, Sajóecseg, Sajókeresztúr és Sajósenye környékén) és a Sajó-völgy délkeleti és középső részén (Kazincbarcika, Mucsony, Sajókaza, Sajószentpéter és Szuhakálló környékén) vizsgáltuk a gerinces állatvilág összetételét. 1991-ben a kisemlós fauna jobb megismerése érdekében a Sajó-Hernád-sík északnyugai nyúlványának további községeiben (Arnót, Sajópálfala, Sajóvámos és Szirmabesenyő) is gyűjtöttünk gyöngybagoly (Tyto alba) köpeteket. A vizsgált területen az Alföld - Sajó-Hernád-sík - alig észrevehetően megy át az Északi-középhegységbe - Sajó-völgy -. A táj jelenlegi arculatának kialakításában a Sajó játszotta a főszerepet, a Sajó-völgy természeti képében is mint látni fogjuk gerinces faunájában is sok síkvidéki elem fedezhető fel. A felszín nagy részét folyóvízi homok és kavics alkotja, helyenként kisebb homok és kavics kitermelés folyik, a Sajó-völgyben jelentősebb barnaszén vagyon található. A kutatott területen - az е1зб hegylábig húzódó részeket vizsgáltuk - tengerszint feletti) magassága 120-150 m. Az éghajlat mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, az évi középhőmérséklet 8,8 - 9,6 "C, a csapadékmennyiség pedig 560-600 mm. A fő vízrajzi tényező a Sajó, a térségben jelentősebb mellékvizei balról a Szuha és a Bódva, jobbról pedig a Tardona, a Harica és a Bábony-patak. Az állóvizeket a holtágak ill. kisebb kavicsbányatavak valamint a külszíni szénbányászat bányatavai - Szeles I. II. - képviselik. A terület növényföldrajzilag a Crisicum illetve a Tornense flórajárásba tartozik, az eredeti növénytakaróra elsősorban a kedvezőtlen antropogén hatások miatt ma már csak következtetni lehet. A kutatómunka mellett tanulmányoztuk a terület természetföldrajzára, gerincesfaunájára vonatkozó - sajnos nem túl bőséges - szakirodalmat, az itt fellelt adatokból csak az újabbakat vettük figyelembe a területet ért kedvezőtlen változások miatt. A gerincesfauna vizsgálata során a halakról saját hálózásokkal, horgászzsákmányok ellenőrzésével és a vízkezelők információja alapján, a kétéltöekről, hüllőkről és madarakról főleg terepi megfigyelésekkel, az emlősökről terepi megfigyelésekkel és bagolyköpet elemzésekkel (10 helyről gyűjtött köpetekben 15 emlősfaj 1064 példányát határoztuk meg) jutottunk adatokhoz. A gerinces állatvilág számbavétele előtt bemutatjuk a vizsgált rész főbb típusterületeit, megadjuk és térképen is ábrázoljuk a fontosabb észlelési pontokat, a földrajzi nevek használatánál FÖLOI (1980) munkáját vettük alapul. 199