Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 17. (1992)
Krolopp, E.–Sümegi, P.: A magyarországi pleisztocén Vertigo fajok elterjedése
a.p.: Budapest: Urömhegy 111 /4, IV/3, Serényfalva. к .p.: Vértessz6116s. f. p.! Báta: Furkó-telep also г., Bükkzsérc: Hajnrtczy-bg. Óriás-terem, Répáshuta: Csúnya-völgyi I. kőfülke, Siitt6: hasadékkitöltés, 8/3. Vertigo angustior JEFFREYS, 1830. Л faj pleisztocén elterjedése főleg a Dunántúlra és a Középhegység peremterületeire terjed ki, de kisebb számban az Alföldről is ismeretesek lelőhelyei. A pleisztocén enyhe, csapadékos klímaszakaszait jelzi, ennek megfelelően kísérőiaunájában jelentős a higrofil elemek száma. Lelőhelyei (2. ábra): а. p.: Baiatonal iga : kavlcsb., Balatonföldvár: Kőröshegyi téglagy., Budakalász, Budapest: Fehér Jt, Budapest: Péterhegy 2., 3., 4., 5., 6., H/4., Budapest: Urömhegy III/4., IV/3., Cegléd X/a., Makó: Patai tér, Marcaltő-1, 12,5-13 m, 13-13,5 m, 15-15,5 m, 15,5-16,5 m, 35-36 m, 37,2-37,3 m, Rábaszentandrás-1. 17-17,5 m, 33-35 m, 42,5-43 m, Serényfalva, Szabadhldvég: Kavicsos-domb, Szigetvár-1. 65-70,2 m. f.p.: Budapest: Kiscell, Budapest: Várhegy, Bükkszenterzsébet B/I. 3.c, 4., Szigetvár-1. 34,3-34,7 m, Szomód: Kenderhegy, Uppony: I. kőfülke 6., Vértesszőllős. f.p.: Békés: téglagy., Budapest: Ferihegy-2B. 3 m, Budapest: Várhegy, Buzsák-13. 6-6,6 m, Császártöltés 1,75-2 m, 4,5-4,75 m, 4,75-5 m, Csolnok 8/6., 8/7., Eger: Bárány u. 6, Bárány u. 16, Darvas u. 15, Darvas u. 17, Darvas u. 27, Vécsey u. 26 f., Vécsey u. 39, Pető u. 14 a., Pető u. IB, Erdőtelek 38-35-38,65 m, Felsőszentistván, Hódmezővásárhely: homokb. Jászberény 13 m, Jászberény: Káplár t.-I. 2,8-3,2 m, Kecel: téglagy., Márok-2. 30-34 m, Mezőberény: téglagy., Nagyárpád-19., Nyárlőrinc, Pécel-10. 5,2 m, Pécs: Patacs-18. 7-7,5 m, Pusztakovácsl-1. 28-29,3 m, Répáshuta: Csúnya-v. I. kőfülke, Tata: mésztufab., Vámosgyörk 3,3-4,2 m, Zalakomár. Vertigo pygmaea (DRAPARNAUD, 1B01). Pleisztocén képződményeink leggyakoribb Vertigo faja. A legkülönbözőbb Uledéktípusokböl ismeretes a pleisztocén eltérő szakaszaiból, az ország szinte egész területéről. Mindez nagy ökológiai tűrőképességét mutatja. Kísérőfaunáját a nagy tűrőképessége és a sztyepp- illetve erdősztyepp elemek dominanciája jellemzi. Megfigyeléseink szerint ez első-pleisztocénben a hűvösebb, csapadékosabb szakaszokban gyakoribb, míg a felső-pleisztocén lösz-rétegsorokban főleg a fosszilis talajokban, vagy az azok közelében lévő szintekben található. Ez, a faj ökológiai igényének a pleisztocén folyamán bekövetkezett változásával magyarázható. Másik feltételezés, hogy az alsó-pleisztocénben a klímánek hűvösebbé és nedvesebbé válása csak olyan mértékű volt, amely ez alapvetően hideg felső-pleisztocénben aránylag enyhe klímaszakaszt jelentett. Lelőhelyei (3. ábra): a.p.: Balatonföldvár: Kőröshegyl téglagy., Bácsalmás-1. 67,4-67,9 m, Budakalász, Budakalász: EzUst-h., Balatonaliga s kavlcsb., Budapest: Békásmegyer, Budapest: Fehér út, Budapest: Péterhegy 1., 2., 3., 4., 5., 6., II/*. , III/4., IV/3., Budapest: Rákoskeresztúr 513 u., Budapest: Urömhegy ÍII/4., IV/3., Dévaványa, Doboz-I. 220-230 m, 255-270 m, 305-320 m, Hevesvezekény, Jászivány 128-130 m, Jászladány-1. , Kislgmánd, Kornádi, Makó: Patai t., Marcaltő-1. 15-15,5 m, 15,5-16,5 m, 35-36 m, 37,1-37,3 m, Mindszent, Nagyatád-1. 130-131,8 m, Nagyút-1. 39,5-40,7 m, Nyárlőrinc, Pusztaottleka 100,5-101 m, Rábaszentandrás-1. 17-17,5 m, 33-33,5, 42,5-43 m, Serényfalva :téglagy., Szabadhldvég: Kavicsos-domb, Szigetvár-1. 34,7-37,9 m, 75-77,7 m, Szomőd: Csúcsos-h., Tápiószőlős 53,6 m, Tiszeörvény, Törtei: Vízmű 230 m, Vésztő. 86
