Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 17. (1992)

Szakáll, S.–Kovács, Á.: Adatok a Cserhát és a Karancs-hegycsoport ásványainak ismeretéhez

Sziderit, aragonit, barit Sámsonházáról. Л község É-i végén lévő elhagyott kőfejtő andezitjében - mely a Mátrai Vulkánit Formáció cserháti típusszelvénye - nem ritkák a hólyagüregek. Már a kőzettani feldolgozások is érintik ezek ásványtársulását (HÄMOR, 1985), megemlítve, hogy a térség andezitjeinek hólyagüregeiben kalcit, opál, "hidrogél", kalcedon, nontronit található. Magunk a kőfejtő andezitjének hólyagüregeit vizsgáltuk át és a következő ásványfajokat határoztuk meg bennük: a hipotermás eredetű ásványok közül érdekes módon csak a tridimit jelenik meg. Igen apró, mm alatti sárgás színő táblás kristályai a legtöbb esetben gömbökké állnak össze. Az alacsonyabb hőmérsékleten - epitermás körülmények között - képződött, ásványok sorában messze a karbonátok a leggyakoribbak. A sziderit sötétbarna, cm-t elérő gömbös halmazok, illetve mm-es romboéderek formájában jelenik meg. Л kvalitatív mikroszonda elemzések szerint mindig tartalmaz több-kevesebb Mn-t. A kalcit 4-5 cm-es fehér gömbök, kérgek, illetve (01Î2) formával határolt lapos romboéderek alakjában jelenik meg. Egy üregben találtunk csak aragonitot (ez a példány KRIVÄN P. gyűjtése). Az 5 cm-es átmérőjű üregben az aragonit oszlopos és tus kristályokként figyelhető meg (12. ábra). A kristályokon felismerhető kristályformák: (010), (110). Mivel a kristályok mind az üreg faláról, illetve kalcit kéregről né'ttek fenn, illetve a prizmák mind az üreg falán (illetve kalcit kérgen) végződnek, így terminális lapok nem fejlődhettek ki. Az oszlopok hossza eléri 9Z 5 cm-t. Jelenlétét a röntgendiffraktométeres vizsgálat is alátámasztotta. A barit eléggé ritka, tejfehér 1-2 mm-es vékonytáblás vagy táblás, 2-3 mm kristályokként jelenik meg. Utóbbiakon megfigyelt formák: (001), (110), és apró lapokai (100). Az opál a kalciton halványzöld tizedmm-es gömbökből áló halmazok vagy kérgek formájában jelenik meg. Nemegyszer teljesen kitölti az üreget, de nem mondható gyakori ásványnak itt. Némelykor szürke színű a benne finoman hintett pirittől. A pirit vékony kéregként a kalcit felületén, illetve opálban hintve található. A további ásványok elsősorban mint epigén képződmények ismertek, így leggyakoribb a goethit, mely földes bevonatok, kérgek, sziderit romboéderek vagy gömbök utáni pszeudomorfózák alakjában fordul elő. Meghatározása röntgendiffraktométeres vizsgálatital történt. A gipsz tizedmm-es kristályait egy alkalommal figyeltük meg piritet tartalmazó opál elválási-repedés! felületei mentén. Valószínűleg pirit bomlásából jött létre. A ranciéit mm-es halványlilás-barnás, mm körüli pikkelyes halmazai sziderit utáni goethit kristályok között, illetve azok felületén fordulnak elő. Meghatározását elsősorban a mikroszonda elemzés - Ca, Mn lett kimutatva -, másrészt a megjelenés és a paragenezis együttesen tette lehetővé. Valószínűleg a Mn tartalmú sziderit elbomlásából képződött. Végül említést kell tegyünk az üregekben gyakori, de kis mennyiségben jelenlévő agyagásványokról, melyek vizsgálatával nem foglalkoztunk. Kalcit, goethit Kozárdról. A község mellett található, elhagyott kőfejtő andezitjének hólyagüregeiben a következő ásványokat találtuk: leggyakoribb a kalcit, mely kérgek és 1-2 cm-es gömbös halmazok alakjában Jelenik meg. A kalcit gömböket pirit vagy markazit utáni goethit kérgek vonják be. A ranciéit 1-2 mm-es csillogó fényű pikkelyei néhol a kalcit felületén találhatók. Bennük a kvalitatív mikroszonda elemzés Ca-t és Mn-t mutatott ki. 37